Ember-állat hibridek kora?

Ember és állat keresztezése a science-fiction írók perverz ábrándjának tűnhet, de nem az. A génmanipulációk és a klónozás fejlődésének robbanása idején nem meglepő, hogy az ötlet túl van a tudományos viták szintjén: máris több ilyen embriót kreáltak.

Csak azért kerülhettek a nyilvánosság elé az ember és állat keresztezésének az Egyesült Államokban és Ausztráliában folytatott eddigi kísérleteiről szóló hírek, mert a hibrideket létrehozó tudósok megkezdték találmányuk szabadalmi eljárását. Az eddig elkészült ember-szarvasmarha, ember-disznó hibridek nem éltek sokáig, mert néhány nap múltán elpusztították őket.
Ember és állat keresztezéséről első alkalommal 1996-ban röppentek fel hírek, amikor Jose Cibelli, az amerikai University of Mas-sachusetts tudósa a szája nyálkahártyájának kenetéből nyert fehérvérsejt DNS-mintáit egy örökítőanyagától megfosztott marhapetesejtbe ültette – adta hírül a kanadai National Post című lap. A kísérlet egy hét után ért véget, amikor Cibelli elpusztította a fejlődő embriót. Minderről ő maga számolt be e hónap elején, a washingtoni Nemzeti Tudományos Akadémia bizottsági meghallgatásán, ahol a fő kérdés az volt, mi történt volna, ha az embrió tovább fejlődik.
– Amennyire meg tudjuk ítélni, a szülemény leginkább az emberre hasonlított volna, bár a karakterét meghatározó sejtek némelyike csekély mértékben eltért volna a megszokottól – fogalmazott diplomatikusan James Cross, az University of Calgary molekuláris biológusa a találkozón. Ha egy ilyen embrió fejlődőképes – tette hozzá –, a születendő klón leginkább emberre hasonlít majd, ám sejtjei a szarvasmarha mitokondriumát hordozzák, amely minden sejt alapvető összetevője, és azok energiaellátásáért felel. Mindez azért lehetséges, mert a tehén petesejtjének citoplazmája genetikai anyagokat, úgynevezett mitokond-riális DNS-t tartalmaz.
Az eddigi eredmények alapján Jeremy Rifkin biotechnológiai szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy hamarosan új, emberek és állatok keresztezéséből származó fajok jöhetnek létre.
Tavaly októberben a Greenpace németországi aktivistái előástak egy újabb ügyet, amelynek során szintén szabadalmi oltalmat kért egy disznóhibridet létrehozó amerikai–ausztrál közös vállalkozás. A Biotransplant és a Stem Cell Sciences (utóbbi őssejtkutatá-sokkal foglalkozó cég) közös kísérletében az embriót a sejtosztódás harminckettedik fázisában állították le.
– A kutatások rendkívüli módon ijesztőek – mutatott rá Michael Khoo, a Greenpace torontói központjának genetikai kutatásokkal foglalkozó szakembere. – Már csak azért is, mert nem tudjuk, valójában hány ilyen jellegű kutatás folyik világszerte. – A csimpánzok génkészlete 95-98 százalékban megegyezik az ember génjeivel, így a csimpánz-ember hibrid létrehozása több mint lehetséges – mutatott rá Rifkin, aki szerint felvethető a kérdés, hogy az emberi génkészlet hány százalékát kell hordoznia a hibridnek ahhoz, hogy emberi jogok illessék meg.
Bár a hasonló kreatúrák gyártási és tulajdonlási jogának szabadalmi törvények alapján húsz évre történő védettsége még a viták kereszttüzében áll, az emberek és állatok génkészletének kombinálása, illetve a módszer ismerete hasznos lehet a tudomány számára – jelentette ki James Cross. Dolly, a klónbirka esetében 277 petesejtre volt szükség ahhoz, hogy az állat végül megszülethessen; a hasonló klónozási eljárások során az egyszerre rendelkezésre álló petesejtek száma öttől tízig terjed, így a hiány pótlására, illetve a probléma megoldása érdekében Cross szerint néhány tudós vélhetően állati petesejtet házasít majd emberi DNS-sel.
– A hasonló molekuláris mágiáknak – amelyeket messzemenően visszautasítok – semmilyen tudományos jelentősége nincs – fogalmazott lapunk kérdésére Falus András, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. Az nem elégséges érv, hogy a petesejthiány problémájának megoldásához ilyen módszert kell alkalmazni, így a módszer szakmailag elfogadhatatlan. Mindez annak demonstrálása, hogy néhány kolléga ilyen szakmai kunsztra is képes. A bioetika alapja az, hogy ne csinálj meg mindent, amit tudsz – tette hozzá, arra is figyelmeztetve, hogy az embereknek nemcsak embertársaikkal, hanem az állatokkal szemben is vannak etikai kötelességeik.