Svédország figyelmeztető példa: a migráció ára a bűnözés és a bizonytalanság

Svédország évtizedeken át a skandináv modell mintaképe volt: biztonság, jólét, társadalmi stabilitás. Mára azonban az ország a migrációs politika legsúlyosabb árát fizeti meg – a bűnözés, az erőszak és a félelem mindennapossá vált. A valaha irigyelt állam ma Európa egyik legveszélyesebb országa.

Félárbocra eresztették a svéd zászlót a stockholmi parlament épületén 2025. február 5-én, egy nappal azután, hogy lövöldözés tört ki az örebroi iskolában, ahol tizenegy ember meghalt Fotó: Jonas Ekstromer Forrás: TT/AFP

Tény: nem tudnak mit kezdeni a rendőrök a svéd bűnbandákkal

Svédországban a bűnelkövetők 98 százaléka bevándorló vagy azok leszármazottja. Ez azt jelenti, hogy nélkülük a skandináv országban szinte ismeretlen lenne a bűnözés. 

A svéd rendőrség becslései szerint 14 ezer bandatag van az országban, akikhez további 48 ezer támogató kötődik. Az utcai szolgálatot ellátó rendőrök összlétszáma 22 ezer fő. A bandatagok 90 százaléka bevándorló hátterű, átlagos életkoruk 28 év

– mondta a szakértő hozzátéve:

Az elmúlt években a bandák általában már 12–14 éves gyerekeket bíznak meg a gyilkosságokkal, mert a törvények szerint ők megússzák négy év nevelőintézettel. Egy gyilkosság ára százezer korona (3,3 millió forint).

Stockholmot sorozatosan lövöldözések és robbanások sorozata sújtja. A rendőrség úgy véli, hogy az incidensek közül sok bűnbandák közötti vitákhoz kapcsolódik (Fotó: TT/AFP/Anders Wiklund)

A svéd kormány jelenleg egy olyan jogszabályt fontolgat, amely tizenötről tizenhárom éves korra szállítaná le a büntethetőség korhatárát, hiszen épp azért a gyermekeket használják fel a bűncselekményeknek az elkövetésére, mert ők nem büntethetők.

A svédországi bandaháborúk már nemcsak a célpontokat fenyegetik, hanem gyakorlatilag bárkit, aki rosszkor van rossz helyen. Előfordul, hogy a bűnözők a célszemély helyett annak családtagjain állnak bosszút. A rendőrség próbál fellépni, de a bűnszervezetek vezetői többnyire külföldről irányítják a hálózatot. 

A bűnözési helyzet belpolitikai válságot okoz

A szakértő arról is beszélt, hogy a 2022-es parlamenti választásokon második helyen végeztek a Svéd Demokraták. A bevándorlásellenes párt azóta kívülről támogatja a kormányt és sikerrel vitt keresztül számos, a bevándorlás szigorítására és a rend helyreállítására irányuló intézkedést. 

A választás évében megköttetett a Tildö-megállapodás, amelyben a kormány lefektette, hogy prioritásként kezeli a bűnözés elleni harcot. Ezt követően megkezdték a bandák pénzügyi hátországának felszámolását

– mutatott rá.

Svédország gazdag állam, vannak tartalékai a bűnözés elleni harchoz és a bűnözés társadalmi okainak a felszámolásához. Mindez azonban megspórolható lett volna, ha kezdetekben nemet mond a tömeges migrációra. Ami a nagyobb kihívást jelenti, hogy a születő gyermekek 30 százaléka teljesen vagy részben Európán kívüli szülőktől származik. Ez a tény pedig visszafordíthatatlan változásokat hoz az ország kultúrájában

– összegezte Sayfo Omar.

Svédország példája tehát intő jel Európa minden országának – különösen Közép-Európának. A multikulturalizmus erőltetése, a határok feladása és a bevándorlás kritikátlan támogatása beláthatatlan következményekhez vezet. 

A baloldali, liberális elit által hirdetett „nyitott társadalom” valójában a közbiztonság és a társadalmi béke összeomlását hozza magával.

Magyarország nem enged

Magyarország ezért választott más utat. A kormány szerint a határvédelem, a szuverenitás megőrzése és a nemzeti érdekek előtérbe helyezése nem ideológiai kérdés, hanem a biztonság és a jövő záloga. Svédország példája is világosan mutatja, hova vezet a felelőtlen migrációs politika – és miért van igazuk azoknak, akik megvédik hazájukat a bevándorlás káros következményeitől.

Borítókép: Félárbocra eresztették a svéd zászlót a stockholmi parlament épületén 2025. február 5-én, egy nappal azután, hogy lövöldözés tört ki az örebroi iskolában, ahol tizenegy ember meghalt (Fotó: TT/AFP/Jonas Ekstromer)

Borítókép: Félárbocra eresztették a svéd zászlót a stockholmi parlament épületén 2025. február 5-én, egy nappal azután, hogy lövöldözés tört ki az örebroi iskolában, ahol tizenegy ember meghalt (Fotó: AFP)