Schöpflin György a cikket kommentálva elmondta – s e véleményét a londoni lap szerkesztőségébe is eljuttatta –, hogy tulajdonképpen az egész írás félreértésen vagy rosszindulatú félrefordításon alapul. Orbán Viktor ugyanis augusztus 20-án arról beszélt Budapesten, hogy végrehajtják a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését. Az újság azonban ezt úgy fordította le, hogy Budapest a határok átszabására készül. A professzor hozzátette, az egésznek ideológiai tartalma is van, mivel a cikk azt sugallja, hogy a státustörvény megszületése negatívan hat Magyarország térségbeli stabilizáló szerepére. „Ez túlzás. Természetesen Budapestnek is van felelőssége a stabilitás terén, de a környező országoknak is” – hangsúlyozta a professzor.
Magyarországnak láthatóan rossz a sajtója Nyugaton – folytatja Schöpflin. – Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az emberek visszaidézik a Horthy-korszakot, s félreértelmezték azt is, amikor Antall József kormányfő lélekben tizenötmillió ember miniszterelnökének vallotta magát. Sokan rettegnek attól, hogy a magyarok is azt az utat választják, mint a szerbek, másrészt Nyugaton átveszik a magyar liberális sajtó vonalát is. A professzor kicsit furcsának nevezte az Financial Times Orbánnak adott tanácsát, hogy ügyeljen jobban a retorikájára, és válassza külön a történelmet a mai realitásoktól. „A tanácsadás kicsit furcsa, amikor leendő európai uniós tagállamról van szó, és ez számomra visszatetsző. Egyfajta univerzalisztikus hozzáállást tükröz, miszerint mi angolok mindent jobban tudunk, mert itt stabilitás van, mert mi vagyunk a demokrácia őrzőangyalai, tehát mindenkit kioktathatunk” – fogalmazott Schöpflin. Ez a fajta hangnem elő szokott fordulni mondjuk a harmadik világbeli Zimbabwe kapcsán, amikor Mugabe elnökről írnak, de számomra visszatetsző, ha Magyarországgal teszik ezt, mert a különbségek óriásiak, véli a profeszszor.
A legnagyobb példányszámú és legbefolyásosabb finn lap, a Helsingin Sanomat vezércikkben foglalkozik a magyar státustörvénnyel Magyarország segíti sajátjait címmel. Az írás pozitív lépésként és hasznos törvényként jellemzi a státustörvényt, megértést és toleranciát kér a törvény ellen tiltakozó szomszédos országoktól.
Nem tétlenkedik a kormány: már nyomtatják a nemzeti konzultációs íveket
