Rendkívüli, zárt ülésén tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága Szabó János honvédelmi minisztert, Dobokay Gábort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és Stefán Gézát, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatóját hallgatta meg. Ezután nyílt ülésen válaszolt a képviselők kérdéseire Fazakas Szabolcs és Ábri Judit, Kovács László MSZP-elnök és a szocialista párt vezetésének média-tanácsadója.
A testület egyetlen napirendi pontja a MiG–29-es vadászrepülőgépek modernizációs tervét körülvevő korrupciógyanú tisztázása volt. A bizottság elnöki tisztét betöltő Keleti György (MSZP) elmondta, hogy a meghallgatáson a Szabó János honvédelmi miniszter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója által elmondottakat ötven évre titkosították.
Hozzátette: a honvédelmi tárca vezetője a leghatározottabban cáfolta, hogy a korrupciós gyanú megalapozott lenne, amit az NBH és a KBH vezetője is megerősített.
Szabó János meghallgatását követően kijelentését azzal indokolta a sajtó képviselői előtt, hogy az üzlet nem jött létre, másrészt pedig a vállalkozói oldal egy szereplőre, egy cégre szűkült. Mint állította, „nagyon életszerűtlen lenne, ha kenőpénzt osztogatnának bárkinek is azután, hogy csupán egyetlen cégnek van esélye a megrendelésre”.
Fazakas Szabolcs kiemelte, hogy ő a beruházásban érdekelt MAPS német tulajdonosa, a DaimlerChrysler Aerospace képviseletében kizárólag felső, főként miniszteri szinten lobbizott a MiG-modernizáció megvalósulásáért. Szerinte egyértelműen Peter Tufo korábbi amerikai nagykövet támadásának tudható be, hogy a kormány váratlanul lefújta a beruházást. Képviselői kérdésre cáfolta, hogy korrupció történt volna az ügyben, illetve hogy túl drága lett volna a 14 MiG–29-es NATO-normák szerinti átalakítására adott húszmilliárd forintos ajánlatuk. Keleti György, majd Nikolits István szocialista képviselők arról érdeklődtek Fazakastól, hogy valóban járt-e Póda Jenő, Orbán Viktor tanácsadója és Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára német vállalat vezetésénél. A Horn-kormány ipari minisztere a kérdésre elmondta: tudomása van a találkozóról, ám hivatalosan sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, mert az az ő és a honvédelmi tárca megkerülésével jött létre. Álláspontja szerint az efféle eljárás „nem szokványos és nem elfogadható”, de nem tudja, mi volt a találkozó célja. Ábri Judit MSZP-s tanácsadó, aki hasonló feladatot lát el a DaimlerChrysler Aerospace, illetve utódja, az EADS mellett is, a meghallgatáson jogi lépéseket helyezett kilátásba Kosztolányi Dénes, a testület fideszes tagjával szemben, amiért Kosztolányi visszaéléssel vádolta meg őt. Ábri ugyancsak „nem tapasztalt korrupciógyanút”. Kosztolányi újságíróknak megismételte szerdai állítását, miszerint „felmerült a gyanú, hogy az ügyben meg nem engedhető befolyásoló cselekményekre készültek olyan személyek, akik közel állnak a szocialistákhoz”. Arra a kérdésre, hogy mire alapozza kijelentéseit, azt mondta, „eddigi ismereteire”.
A bizottság keddi ülésére beidézte Szemerkényi Rékát és Póda Jenőt. Emellett levelet írnak Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arról érdeklődnek: mi történt a tavaly júniusi MiG-felújítással kapcsolatos szándéknyilatkozat, illetve az annak lemondása között eltelt rövid idő alatt.
Svédország figyelmeztető példa: a migráció ára a bűnözés és a bizonytalanság
