Megteremtette a gazdaság lassulásának elhúzódása a monetáris enyhítésre a lehetőséget – nyilatkozott az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg, az euróövezet irányadó kamatszintjének tegnapi csökkentését követően. Az EKB monetáris bizottsága tegnap 4,25 százalékra csökkentette 4,50 százalékról az irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot, amelyen a tavaly jú-niusban bevezetett változó kamatú repotender alapján az EKB várja a repoigények benyújtását a bankoktól. A marginális hitelkamat ugyancsak negyed százalékponttal, 5,25 százalékra, a betéti kamat pedig 3,25 százalékra csökkent, 3,50 százalékról. Az unió jegybankja ezzel a gazdasági szereplők régi óhajának tett eleget. Addig ugyanis az idén mindössze második alkalommal nyúlt hozzá a kamatokhoz a központi bank Európában, miközben az USA hét alkalommal élt a monetáris enyhítés eszközével a gazdaság lendületének növelése érdekében. Az európai gazdaságpolitika irányítói a mostani kamatvágást megelőzően sem támasztottak reményeket a vállalkozásokban. Két nappal a monetáris bizottság ülése előtt a banktanács egyik legbefolyásosabb tagja, Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke nyilatkozatában azt hangsúlyozta: az EKB-nak egyáltalán nem dolga a növekedést ösztönözni, hanem kizárólag az árstabilitásra vigyázni. Ezt éppenséggel a kamatok változatlan szinten tartásaként érthették a döntés lehetséges kimenetelét latolgató elemzők. A gazdaságra vonatkozóan Duisenberg elmondta, hogy az infláció csökkenésének már egyértelmű jelei fedezhetők fel, s ezt a folyamatot segíti az euró erősödése. A bankelnök elismerte ugyanakkor, hogy az idei valutauniós szintű gazdasági növekedés minden bizonynyal alacsonyabb lesz a néhány hónapja előre jelzett 2-2,5 százaléknál.
A recessziós veszélyeket csökkenti az a friss amerikai hír, amely szerint júliusban fél százalékkal növekedtek a jövedelmek az USA-ban. Az elemzői előrejelzések 0,3 százalékkal számoltak. A Federal Reserve a jelenlegi gazdasági megtorpanás közepette szoros figyelemmel követi a fogyasztói kiadásokat, de a jelek szerint az amerikai magánfogyasztók – akiknek költekezése a GDP kétharmadát adja – egyelőre eleget költenek ahhoz, hogy a vállalati beruházások meredek esésével együtt is megmentsék az amerikai gazdaságot a recessziótól. A kereskedelmi tárca éppen az előző nap tette közzé, hogy a gazdaság a második negyedévben 0,2 százalékos éves növekedést mutatott. Sem az EKB döntése, sem a délutánra ismertté váló amerikai jövedelmekről szóló statisztika nem tudta elmozdítani az apátiából a pesti tőzsde befektetőit. A BUX nap közben ugyan a szerdai értéke fölött is járt, de a záráskor már mérsékelt veszteséget mutatott. A Matáv a kritikus 700 forint közelébe jutott, az OTP 0,3 százalékkal zárt az előző napi értéke alatt. Az index esését a jól szereplő gyógyszergyártók csökkentették. Az Egis három százalékkal, a Richter 0,6 százalékkal tudott drágulni.
A Mol tartotta előző napi árfolyamát. A szeptember második felében sorra kerülő lengyelországi parlamenti választások közeledtével a baloldali ellenzék támadja a PKN Orlen privatizációját. A lengyel olajtársaság részvényeinek 17,6 százalékáért a Mol és az OMV versenyez. Az MTI tegnapi jelentése szerint a választásokon esélyes baloldali párt privatizációs szakértője kilátásba helyezte a döntések felülvizsgálatát. Wieslaw Kaczmarek szerint, ha a jelenlegi ellenzék elemzései a PKN-privatizáció hatásairól helyesnek bizonyulnak, akkor „habozás nélkül” semmissé fogja nyilvánítani a tranzakciót. Elemzők már korábban figyelmeztettek az ügylettel kapcsolatban erre a politikai kockázatra.
Elképesztő gólgála és feltámadás Torinóban; sérülés és piros lap a Real Madrid meccsén
