Kamatot csökkent az EKB

Nem tudta kimozdítani a pesti tőzsde részvényeinek árfolyamait sem az Európai Központi Bank 25 bázispontnyi kamatcsökkentése, sem az a tengerentúli hír, amely szerint az USA-ban a személyi jövedelmek júliusban a várt 0,3 százalék helyett fél százalékkal növekedtek. Az adat kiemelt jelentőségű, mert az amerikai növekedés motorját a lakossági fogyasztás jelenti. A magyar részvények nagyobb elmozdulás nélkül mozogtak. A BUX alig több, mint öt ponttal zárt a szerdai értéke alatt. A Matáv és az OTP kisebb veszteséget, a gyógyszergyártók viszont nyereséget könyvelhettek el. A lengyel PKN Orlen részvényeiért versenyben lévő Mol kurzusa nem változott.

Zelei Béla
2001. 08. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megteremtette a gazdaság lassulásának elhúzódása a monetáris enyhítésre a lehetőséget – nyilatkozott az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg, az euróövezet irányadó kamatszintjének tegnapi csökkentését követően. Az EKB monetáris bizottsága tegnap 4,25 százalékra csökkentette 4,50 százalékról az irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot, amelyen a tavaly jú-niusban bevezetett változó kamatú repotender alapján az EKB várja a repoigények benyújtását a bankoktól. A marginális hitelkamat ugyancsak negyed százalékponttal, 5,25 százalékra, a betéti kamat pedig 3,25 százalékra csökkent, 3,50 százalékról. Az unió jegybankja ezzel a gazdasági szereplők régi óhajának tett eleget. Addig ugyanis az idén mindössze második alkalommal nyúlt hozzá a kamatokhoz a központi bank Európában, miközben az USA hét alkalommal élt a monetáris enyhítés eszközével a gazdaság lendületének növelése érdekében. Az európai gazdaságpolitika irányítói a mostani kamatvágást megelőzően sem támasztottak reményeket a vállalkozásokban. Két nappal a monetáris bizottság ülése előtt a banktanács egyik legbefolyásosabb tagja, Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke nyilatkozatában azt hangsúlyozta: az EKB-nak egyáltalán nem dolga a növekedést ösztönözni, hanem kizárólag az árstabilitásra vigyázni. Ezt éppenséggel a kamatok változatlan szinten tartásaként érthették a döntés lehetséges kimenetelét latolgató elemzők. A gazdaságra vonatkozóan Duisenberg elmondta, hogy az infláció csökkenésének már egyértelmű jelei fedezhetők fel, s ezt a folyamatot segíti az euró erősödése. A bankelnök elismerte ugyanakkor, hogy az idei valutauniós szintű gazdasági növekedés minden bizonynyal alacsonyabb lesz a néhány hónapja előre jelzett 2-2,5 százaléknál.
A recessziós veszélyeket csökkenti az a friss amerikai hír, amely szerint júliusban fél százalékkal növekedtek a jövedelmek az USA-ban. Az elemzői előrejelzések 0,3 százalékkal számoltak. A Federal Reserve a jelenlegi gazdasági megtorpanás közepette szoros figyelemmel követi a fogyasztói kiadásokat, de a jelek szerint az amerikai magánfogyasztók – akiknek költekezése a GDP kétharmadát adja – egyelőre eleget költenek ahhoz, hogy a vállalati beruházások meredek esésével együtt is megmentsék az amerikai gazdaságot a recessziótól. A kereskedelmi tárca éppen az előző nap tette közzé, hogy a gazdaság a második negyedévben 0,2 százalékos éves növekedést mutatott. Sem az EKB döntése, sem a délutánra ismertté váló amerikai jövedelmekről szóló statisztika nem tudta elmozdítani az apátiából a pesti tőzsde befektetőit. A BUX nap közben ugyan a szerdai értéke fölött is járt, de a záráskor már mérsékelt veszteséget mutatott. A Matáv a kritikus 700 forint közelébe jutott, az OTP 0,3 százalékkal zárt az előző napi értéke alatt. Az index esését a jól szereplő gyógyszergyártók csökkentették. Az Egis három százalékkal, a Richter 0,6 százalékkal tudott drágulni.
A Mol tartotta előző napi árfolyamát. A szeptember második felében sorra kerülő lengyelországi parlamenti választások közeledtével a baloldali ellenzék támadja a PKN Orlen privatizációját. A lengyel olajtársaság részvényeinek 17,6 százalékáért a Mol és az OMV versenyez. Az MTI tegnapi jelentése szerint a választásokon esélyes baloldali párt privatizációs szakértője kilátásba helyezte a döntések felülvizsgálatát. Wieslaw Kaczmarek szerint, ha a jelenlegi ellenzék elemzései a PKN-privatizáció hatásairól helyesnek bizonyulnak, akkor „habozás nélkül” semmissé fogja nyilvánítani a tranzakciót. Elemzők már korábban figyelmeztettek az ügylettel kapcsolatban erre a politikai kockázatra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.