KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYEK EURÓPÁBAN

A térségben élők közül kétségkívül a mostani Jugoszlávia tett a legtöbbet az egykori délszláv állam széthullása után megalakult országokban rekedt, főleg szerb kisebbségekért: még fegyverrel is segítette függetlenségi törekvéseiket. Ez a segítség elsősorban öncélú volt, az akkori belgrádi vezetés abban bízott, hogy a horvátországi és a boszniai szerbek lázadásának támogatásával gyarapíthatja a szerb– montenegrói államszövetség területét. Mint ismeretes, ez a próbálkozás nem járt sikerrel, a szerbek egy időben Horvátország területének egyharmadát tartották ellenőrzésük alatt, de mindet elvesztették és a boszniai szerbeknek is be kellett érniük a köztársaság 72 százaléka helyett 49 százalékkal. A háború következményeként mintegy hétszázezer horvátországi és boszniai szerb polgár Szerbiába menekült, így esetükben az anyaországi „segítség” csak problémákat jelentett.
A csaknem tíz évig tartó büntetőintézkedések által térdre kényszerített Jugoszlávia maga is külföldi segítségre szorul, így nem sokat nyújthat a határain túl élő szerbeknek, viszont formálisan megpróbálja betölteni a védőállam szerepét. Ez elsősorban a jugoszláv állampolgárság megadásában nyilvánul meg. A jugoszláv jogrendszer különben sem tiltja a kettős állampolgárság intézményét, de egy idei törvénymódosítás után a volt jugoszláv utódállamok állampolgárai, nyilvánvalóan elsősorban a szerb nemzetiségűek, minden komolyabb gond nélkül megszerezhetik a jugoszláv állampolgárságot is.
Az idevágó törvény alapszövege még 1996-ban, vagyis közvetlenül a horvátországi és a boszniai háború lezárása után készült el és eredetileg egy-, kivételes esetekben pedig hároméves határidőt adott az önállósult jugoszláv utódállamok állampolgárainak arra, hogy kérvényezzék a jugoszláv állampolgárságot. Ám ezt csak abban az esetben kaphatták meg, ha kijelentették, hogy nincs más állampolgárságuk, illetve lemondtak arról. Ezzel a lehetőséggel, ugyanilyen feltételek mellett a Jugoszlávia területén tartózkodó menekültek is élhettek.
A milosevicsi rendszer megdöntése után idén februárban, az állampolgársági törvény módosításával gyakorlatilag bevezették a kettős állampolgárságot. Az érvényes rendelkezések szerint ugyanis a mostani Jugoszlávia állampolgárságát megkaphatja az egykori délszláv ország mindegyik polgára, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e valamelyik utódállam állampolgárságával és többé nem feltétel a korábbi állampolgárságról való lemondás sem. Ugyanez vonatkozik a menekültekre is, akik akkor is megkaphatják a jugoszláv állampolgárságot, ha nincs más állampolgárságuk és még az sem feltétel, hogy Jugoszláviában tartózkodjanak. A menekültek esetében erre azért van szükség, mert a Horvátországban, illetve Boszniában maradt vagyonuk visszaszármaztatásának egyik feltétele éppen a horvát, illetve a boszniai állampolgárság, és Belgrád nem akarja megfosztani ettől a lehetőségtől a szerbeket, még akkor sem, ha már évek óta Jugoszláviában élnek és itt is akarnak maradni.