Tőkés Géza, a Fővárosi Bíróság bírája ez év márciusában, mielőtt felfüggesztette volna a Ganz-Hunslet Rt. kontra T. J. M. Kft. közötti pert, egy „huszáros” közbülső ítélettel a T. J. M. Kft. javára döntött: a jelenleg is termelő Ganz Vagont az ingatlan elhagyására kötelezte.
Eközben Tőkés Géza az eljáró bíró abban a perben is, amelyben el kell dönteni: semmisek-e azok a szerződések, amelyekkel a Ganz-Hunslet négymilliárd forintos forgalmi értékű ingatlanvagyonát a cég osztrák tulajdonosa, a Jenbacher AG 1995-ben kivitte a nagy múltú járműgyártó cégből. E perben augusztus 28-án nem tartottak tárgyalást, mert a bíró – az ítélkezési szünetre hivatkozva – nem készült fel a tárgyalásra.
A Ganz Vagon 1999 nyarán a Ganz-Hunslet Rt. hitelezőinek döntése alapján, csődegyezséggel jött létre. A cég százszázalékos tulajdonosa jelenleg a Ganz Holding Rt.
A Reorg-Apport a Ganz-Hunslet mellett felperesi oldalon beszállt abba perbe, amelyben a bíróságtól azt kérik, mondja ki: a polgári törvénykönyvbe ütköző módon, semmis szerződésekkel vonták el a Ganz-Hunslettől nagy értékű ingatlanvagyonát.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a Jenbacher AG magyar képviselői között – magát megnevezni nem kívánó forrásunk – egy olyan, a Magyar Szocialista Párthoz kapcsolható „vállalkozói körre” hívta fel figyelmünket, amelyet Fazakas Szabolcs volt ipari miniszterhez kötnek. Ezt látszik némiképp igazolni, hogy az ingatlankimentésben kulcsszerepet játszó T. J. M. Kft.-t Kolba Tamás, az ipari minisztérium egykori főosztályvezetője jegyzi.
A vagyonelvonást a Jenbacher AG tulajdonában lévő Ganz-Hunslet és az Exedra Stiftung közötti üzletrészcserével hajtották végre. Ehhez azonban a korábban a Ganz-Hunsletbe apportált, nagy értékű ingatlant – jogszabálysértő módon – kivitték a cégből. A vagyonkimentés előkészítését célozta, hogy 1995 májusa végén a Ganz-Hunslet egymillió forint törzstőkével megalapította a T. J. M. nevű kft.-t, amelybe 1995. augusztus 2-án apportálta a Könyves Kálmán körúti ingatlant, mégpedig 1,049 milliárd forint könyv szerinti értékben. A Jenbacher AG tulajdonában volt ez idő tájt a Vasúti Szolgáltató Vagyonkezelő (VSZV) Kft. is, amely ebben az időben a Ganz-Hunslet Rt. 53 százalékos részvénypakettjével rendelkezett.
Ezen üzletrészcserével 1995. november 14-én a Ganz-Hunslet tulajdonába került a VSZV üzletrésze, vagyis lényegében saját papírjainak 53 százaléka, míg az ingatlanvagyonnal rendelkező T. J. M. üzletrészét az Exedra Stiftung szerezte meg, lényegében ellenérték megfizetése nélkül.
A Jenbacher AG igen jól járt, az ingatlant négymilliárd forintnyi osztrák schilling értéken szerepelteti saját könyveiben.
A Ganz-Hunslet Rt. igen roszszul járt, ugyanis a saját részvényeinek megszerzése nem hozott vagyongyarapodást. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ha az rt. a saját részvényeit meghatározott időn belül (a gazdasági törvény 1997. évi módosítása után egy éven belül, korábban három éven belül) nem tudja eladni, akkor azt be kell vonnia, és ennek megfelelően le kell szállítania az alaptőkéjét. A Ganz-Hunslet azért is rosszul járt, mert miután ingatlanát elveszítette, négy-öt millió osztrák schilling (70-80 millió forint) éves bérleti díjat kellett fizetnie a Jenbacher AG tulajdonában lévő T. J. M.-nek. A mozdony- és vagongyártásra alkalmas technológiai gépsort ugyanis nem lehet áttelepíteni.
Az 1995. július elején ugyancsak Jenbacher-tulajdonú, liechtensteini bejegyzésű Telfos Holdings és a Datarent GmbH eladta a ganz-hunsletbeli maradék 47 százalékos részvényeit is, mégpedig a strómanszerepet játszó, ciprusi adóparadicsomba bejegyzett Oakdale Ltd.-nek. Az Oakdale Ltd.-t az a Kostyál István képviselte, aki a Ganz-Hunslet vezérigazgatója és igazgatósági tagja is volt.
Figyelemre méltó, hogy az Oakdale a megszerzett Ganz-Hunslet- részvényeinek árát abból a jutalékból fizette ki, amelyet a Ganz-Hunslettől kapott. Információink szerint ezért a jutalékért semmilyen munkát nem végzett a ciprusi cég. Az is igen különös, hogy miközben a Jenbacher kivonulni látszott a Ganz-Hunsletből, az Oakdale-lel kötött szerződésekben azt is előírta, hogy a cég vezetése – beleegyezése nélkül – ötmillió forint felett nem köthet ügyletet.
A jelenleg folyó, Reorg-Apport-, illetve a Ganz-Hunslet által indított perben a felperesek visszakövetelik az Oakdale-nek kifizetett 144 ezer dollár ügynöki jutalékot is.
A Ganz-Hunslet a Jenbacher irányítása alatt elveszítette jegyzett tőkéjének túlnyomó részét, és veszteséget veszteségre halmozott, 1998 végére ennek mértéke elérte a négymilliárd forintot. A veszteséget növelte, hogy az ingatlanvagyon cseles kivonásával csökkent a bérleti díjakból eredő Ganz-Hunslet-bevétel, mi több, a vállalat maga is bérleti díj fizetésére kényszerült: összesen 181,5 millió forint bérleti díjat kellett fizetnie a Jenbacher-tulajdonú T. J. M. Kft.-nek.
Az ingatlanvagyon kimenekítése komoly kockázatot jelentett a Ganz-Hunslet hitelezőinek is. Ugyanis a részvénytársaság mérlegeiben nem szúrt szemet az egyenértékűre könyvelt sajátrészvény-ingatlan csere, így a mérlegek megtéveszthették a hitelező bankokat is.
Információink szerint még a cég könyvvizsgálójának sem tűnt fel a trükkös üzletrészcsere, amely felveti a könyvvizsgáló felelősségét is.
A Postabank követelése a cégiratok szerint 1,6 milliárd forint jegyzett tőkéjű Ganz-Hunslettel szemben 1998 végére 3,6 milliárd forintra nőtt, ez került át – a Postabank 1998. évi konszolidációja kapcsán – kétes követelésként a Reorg-Apporthoz.
1999 nyarán a Ganz-Hunslet csődöt jelentett, rövid lejáratú kötelezettsége ekkor – a postabankos követeléssel együtt – meghaladta az 5,4 milliárd forintot.
A hitelezők csődegyezségének köszönhetően azonban a termelés folytatódhatott az e célra létrehozott Ganz Mozdony Vagon és Járműgyártó Kft.-ben, amely élt az ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony – szerződésben rögzített – lehetőségével.
A kft. működtetése beváltotta a hitelezők reményeit, ugyanis jelenleg évi ötmilliárd forintos bevételt produkál, vagyis valamelyest enyhíti a Ganz-Hunslet tulajdonosa által okozott kárt. A több mint hatszázmillió forintra rúgó, lényegében beszállítói követelés tulajdonosai is a cég továbbműködtetésében voltak érdekeltek.
A bíróságon a Ganz-Hunslet ingatlanügye miatt jelenleg két per is folyik. A Ganz-Hunslet és a Reorg-Apport által a Jenbacher-érdekeltségű cégek ellen benyújtott kereset elbírálásával lényegében okafogyottá válna a másik, a Ganz-Hunslet ingatlanára vonatkozó bérleti jogvita.
Ugyanis ha az első ügyben a jogerős ítélet a felpereseknek ad igazat, akkor semmisnek nyilvánítja a bíróság azokat a szerződéseket, amelyekkel jogszabálysértő módon kivonták a cég vagyonából – a másik perben is alapvetően fontos szerepet játszó – ingatlan tulajdonjogát.
Ennek ellenére, miközben a mindkét ügyet tárgyaló Tőkés Géza bíró – vélhetőleg az előbb említett okok miatt – felfüggesztette a bérleti jogviszony ügyében folyó peres eljárást, ezt megelőzően egy huszárvágással elrendelte a Ganz Vagon kilakoltatását a Ganz-telepről.
A végrehajtást a nyári ítélkezési szünet előtt néhány nappal el is rendelték, így a mai napon a végrehajtó kezében a döntés, hogy érvényt szerez-e Tőkés Géza ítéletének.
A végrehajtás során egyébként Tőkés Géza ítéletét kiterjesztették mindenkire, aki a Könyves Kálmán körúti T. J. M. Kft. birtokában lévő ingatlanon rendelkezik bérleménynyel – a végrehajtó ugyanis arról tájékoztatta a Ganz-Hunslet vezetőit, hogy a végrehajtói lap alapján neki mindenkit ki kell lakoltatnia az ingatlanról.
Információink szerint a mai bírósági végrehajtás idejére szolidaritási tüntetést szervez az egyik szakszervezet is.
origo.hu
Orbán Viktor is csatlakozott a Nemzeti Ellenállás Mozgalomhoz! – videó
