Mától változik a pincekönyv

Mától lép hatályba a bortermelők adminisztrációs terheit könnyítő új, csak pincekönyvrendeletként emlegetett jövedéki szabályozás változása. A módosításoktól a termelők adminisztrá-ciós terheinek könnyítését várják minisztériumi szakemberek. Egyes termelői csoportok szerint azonban a változások nem oldanak meg semmit, bár a Pénzügyminisztérium előtt tartott pincekönyvégetéstől időlegesen elálltak. A forrongó hangulat mellett szépen fejlődnek a szőlők, és nem elképzelhetetlen, hogy a harmadik jó minőséget adó évet zárják a borászok.

Mától több ponton változik a pincekönyvrendelet. A új rendelkezés szerint naponta a korábbi négy helyett három borkísérő okmányt kell majd kiállítania az egyszerűsített adóraktár-engedélyesnek a pincéjéből közvetlenül a végső fogyasztó részére értékesített szőlőborhoz, míg a helyben fogyasztott és elvitelre értékesített mennyiségekről csak egy borkísérő okmányt kell kiállítani értesült lapunk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Paracsnokságától (VPOP).

Egyszerűsödik a borkísérő okmány használata, többfajta szőlőbor szállítása esetén amennyiben minden tételt azonos fél küld, illetve fogad csak egy borkísérő okmányt kell kiállítani. A szőlőtermelőknek, illetve a szőlőbor-előállítóknak ezentúl nem kell vezetniük a szőlőpincekönyvet. Ez a feladat a szőlőfelvásárlóknak és a mustelő-állítóknak marad, heti rendszerességgel. A szőlőborpincekönyvben pedig a pinceműveletek készletváltozásai rögzíthetők eseményszerűen vagy havi vezetéssel.

Az egyszerűsített adóraktári kategóriába tartozó A és B típusú engedélyesek a műveletenkénti elszámolás helyett átalányelszámolást is választhatnak. A borászok az átalányveszteségen felül elszámolhatják a palackozás két- és a kannába töltés egyszázalékos veszteségét is. Ehhez viszont a palackozást és a kannába töltést a kiszerelést követő hét első munkanapjáig be kell vezetniük a szőlőborpincekönyvbe.

A bor adóraktár-engedélyeseknek is lehetőségük lesz a most bevezetésre kerülő műveleti napló alkalmazásával a szőlőborpincekönyv havi vezetésére. A műveleti napló meghatározott adattartamú, viszont formai kritériumokhoz nem kötött nyilvántartás, ezért elegendő lesz évjáratonkénti és minőségi kategóriánkénti bontásban vezetni a termék-előállítási lapot.

Lehetősége nyílik a borelőállítónak arra is, hogy a kierjedt seprős újborkészletét az erjedést követően tényleges készletfelvétellel korrigálja. Szigorításként kerül bevezetésre, hogy a mustjavításhoz felhasznált javítóanyag mennyiségét a bortörvény előírása szerint bejelentéssel kell igazolni a hegyközségek felé. A vám- és pénzügyőrség a rendelet részletesebb megismertetése érdekében lakossági fórumokat rendez a jelentősebb hegyközségek területén. Ezek időpontjáról, helyszíné-ről a vámhatóságok adnak tájékoztatást.

Egyes vélemények szerint azonban a rendeletmódosítás nem oldja meg a borászatban felmerülő problémákat, ezért tiltakozásul augusztusban pincekönyvégetést terveztek a Pénzügyminisztérium előtt. Szándékuktól egyelőre elálltak, az agrártárca politikai államtitkára, Kékkői Zoltán pedig korábban azt nyilatkozta, hogy nyitottak további könnyítések bevezetésére is.

Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a várható szőlő- és bortermésről lapunknak elmondta, sorozatban a harmadik jó évet zárhatják idén a borászok. A szakember úgy látja, a hegyvidékeken és a szőlőtermelő területeken 4,5 millió hektolitert adó szőlőtermés érik, ami 20 százalékkal haladja meg a tavaly hordókba került 3,8-4 millió hektoliter. Ez azonban még mindig nem az összmennyiség, mert a HNT fennhatóságán kívül is vannak szőlőültetvények, de produktumukat a tanács nem regisztrája.

Tizenegy tonnás hektáronkénti szőlőtermést várnak az idén Somogyban. A jó termés azonban hozzájárul az elmúlt években egyre növekvő belpiaci túlkínálathoz, aminek eredménye már most megmutatkozik: néhány nappal a szüret kezdete előtt több szőlősgazda vevő nékül maradt.

Hegedűs Lajos, a Balatonboglári Borgazdasági Rt. szőlészeti vezetője szerint a nyomott árak oka elsősorban a külhoni piac beszűkülése, amelyet a közel azonos árfekvésű, igen jó minőségű, például chilei, újzélandi borok megjelenése okoz. A külföldi piacról részben kiszorult, eddig csak exportra termelő cégek így kénytelenek a hazai fogyasztást megcélozni. Ez azonban évek óta nem nő. A helyzetet súlyosbítja, hogy még mindig nem sikerült felszámolni a borhamisítást.

A kérdést csak egyszerűsíti a pincekönyv eltörlése. A VPOP felé azonban ugyanúgy el kell számolniuk a szőlősgazdáknak. Ez nem igazán érthető akkor, amikor a hamis borokat végül is nem szőlőből gyártják vélekedik Hegedűs Lajos. A hegybírók felé minden gazda köteles származási papírral igazolni a termést, amely aztán a borászokhoz kerül. A hamis borok kiszűrésébe ettől a ponttól kapcsolódhatnának be a hatóságok. Nem érthető az sem, vajon miért nem áll vissza a borkimérések napi elszámoltatása.

Ma kezdődik és 17-ig tart a XXVII. Országos Borverseny, az év egyik rangos szakmai eseménye. A megmérettetésen csak azok a borok indulhattak, amelyeket a a korábbi borvidéki versenyeken legalább ezüstéremmel díjazott a zsűri. Hogy borászaink elérik ezt a minősítést, mi sem bizonyítja jobban, hogy a 22 borvidékről összesen 720 mintát neveztek. A versenyre a nemzetközi borversenyek követelményei alapján vizsgázott borbírálók részvételével kerül sor, a rendezvény fővédnöke Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.