Merényletkísérlet Izraelben

Tegnap hajnalban az izraeli hadsereg meghiúsult merényletet hajtott végre egy palesztin katonai vezető ellen, és harckocsijaival bevonult a Gázai övezetbe. Az izraeli csapatok harckocsielhárító rakétákat lőttek ki Kejisz Abu Leila, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (DFLP) nevű szervezet ciszjordániai vezetőjének rámalláhi otthonára, aki azonban nem tartózkodott a házban – közölte a DFLP szóvivője az AFP-vel. A szóvivő szerint a merényletkísérlet annak az izraeli politikának a legutóbbi állomása, amely a zsidók elleni gyilkosságok mögött állók likvidálását célozza.
A radikális palesztin vezető elleni támadással szinte egy időben tegnap hajnalban izraeli tankok és buldózerek hatoltak be Rafahba, a Gázai övezet egyiptomi határhoz közeli déli részén. Az akciót heves tűzpárbaj kísérte, két palesztin megsérült, egy súlyosan. Az izraeli járművek felszámoltak egy palesztin biztonsági állást, továbbá öt házban károk keletkeztek.
Tomi Lapid izraeli parlamenti képviselő hazája helsinki nagykövetének visszahívását kérte, miután a finn külügyminiszter Izrael-politikáját a nácikéhoz hasonlította. Erkki Tuomioja finn külügyminiszternek egy finn hetilapban megjelent kijelentését sokkolónak tartja a képviselő, s ezért kéri: hívják haza a nagykövetet mindaddig, amíg a miniszter nyilvánosan bocsánatot nem kér. Lapid egyúttal emlékeztetett arra, hogy Finnország Hitler oldalán harcolt a második világháborúban. A finn külügyminisztérium csütörtöki közleményében úgy próbált pontosítani, hogy Tuomioja nem az izraelieket hasonlította a nácikhoz, hanem politikájukat, és megdöbbentőnek nevezte, hogy „egyesek ugyanolyan politikát folytatnak a palesztinokkal szemben, mint amelynek ők maguk is áldozatai voltak a 30-as években”.
Ariel Saron izraeli miniszterelnök szerint a „sztálini antiszemitizmus” és a hidegháborús időszak arabokat támogató szovjet politikája után ismét jó periódusba érkeztek az orosz–izraeli kapcsolatok, s erre utoljára a zsidó állam kikiáltásának idején volt példa. Saron „másodlagosnak” nevezte azt a terhet, amit Moszkva Irakkal és Iránnal fenntartott kapcsolatrendszere jelent az orosz–izraeli kapcsolatokban.