Milyen lesz a vajdasági autonómia?

A vajdasági magyar politikusok eltérően vélekednek arról, hogy a szerbiai demokratikus ellenzék őszinte szándékkal vagy számításból helyezte előtérbe az utóbbi napokban a Vajdaság kérdését.

Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági képviselőház alelnöke úgy értékeli, hogy a DOS elnöksége kedd esti ülésén a Vajdaság ügye elmozdult a holtpontról. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint távlatilag hasznos lehet ugyan a vajdasági autonómia kiterjesztése, de nem oldja meg a magyar nemzeti önrendelkezés kérdését. Egeresi szerint elindult az a folyamat, amelynek a végeredménye a Vajdaság autonómiája visszaszármaztatása kell hogy legyen.
Maga is tisztában van azzal, hogy hosszú folyamatról van szó, amelyben a tartománynak valós politikai autonómiát kell kapnia törvényhozási, végrehajtói és igazságszolgáltatói funkciókkal, szavatolni kell az itt élő nemzeti közösségek jogait, beleértve a kollektív jogokat is, meg kell teremteni az alapokat arra, hogy a Vajdaság eurorégióként nemzetközi tevékenységet fejthessen ki, és figyelembe kell venni gazdasági érdekeit. Egeresi szerint ez nehezen fog menni, és politikailag forró ősz előtt állunk, ugyanis a vajdasági érdekeket be kell építeni a szerb alkotmányba.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon őszinte-e a DOS szándéka, Egeresinek az a véleménye, hogy kettősség tapasztalható a szerbiai nagypolitika részéről.
A szerb hatalmi struktúra válságban van, a konzervatív nacionalista irányzat egy reformer európai politikával ütközik, és az európai, Djindjics kormányfő vezette áramlatnak engedményeket kell tennie a Vajdaság felé, hogy megmaradjon a szerbiai kormányon. Arra a felvetésre, hogy a Vajdaság kérdése, tekintettel a tartomány nemzetiségi összetételére, nem igazán magyar ügy, Egeresi azzal válaszolt, hogy a VMSZ politikai programjában egyaránt benne van a vajdasági, a perszonális és a területi autonómia is.
Elismerte, hogy Vajdaság autonómiája nem kizárólag magyar ügy, de úgy véli, hogy a magyaroknak sem mindegy, milyen környezetben fognak élni. Abban bízik, hogy az etnikai autonómia különböző formái és a kollektív jogok jobban érvényesíthetők lesznek egy igazi vajdasági autonómia megvalósítása esetén.
Egeresi szerint a decentralizáció nem merülhet ki abban, hogy a jogok Belgrádról visszaszállnak Újvidékre, hanem ezeket le kell vinni az önkormányzatok és a települések szintjére, és akkor tovább növekedhet a vajdasági magyar önkormányzatok jelentősége, mint ahogy a magyar többségű települések is bizonyos autonómiával rendelkezhetnek. Ágoston András, a VMDP elnöke elmondta, hogy érdeklődéssel kísérik a történéseket, de tisztában vannak azzal, hogy amiről most szó van, az nem etnikai autonómia. Ami a Vajdaság autonómiáját illeti, demokratikus úton azt csak népszavazással lehet megvalósítani.
Ágoston szerint távlatilag ugyan hasznos lehet a tartományi autonómia kiterjesztése, de ez nem oldja meg a vajdasági magyar nemzeti autonómia kérdését. Aggályosnak tartja, hogy a távoli jövőhöz, a szerb alkotmány meghozatalához kötik a Vajdaság helyzetének rendezését, így ami most történik, a belgrádi pártok közös manővere saját ügyeik elintézésére.
Szerinte a Szerbiában ütköző egyik áramlat sem tesz tényleges engedményeket a vajdasági magyaroknak, így a Vajdaság ügyében sem. Ágoston szerint a VMDP-t azért nem hívták meg a vajdasági pártok egyeztetésére, mert közülük senki sem támogatja a magyar (perszonális) autonómiát. Csodálkozik, hogy noha a perszonális autonómia a VMSZ programjában is benne van, ezt a párt a tanácskozáson fel sem vetette.