Végrehajtja a kormány az állami szférában mindazt, ami a magasabb minimálbér következtében rá hárul – jelentette ki a miniszterelnök. A tervezett két százalékpontnyi tb-járulékcsökkentésről szólva hangsúlyozta: tudja, hogy még mindig magasak a béreket terhelő elvonások, mégis figyelemmel kell lenni arra, hogy egy százalékpontnyi járulékcsökkentés 50 milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést jelent.
A szakszervezetek és a munkaadók által javasolt összegek között egyelőre igen nagy az eltérés. Az MSZOSZ bruttó 57 500, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a nettó értéket tekintve még ennél is magasabb összeget javasol.
A munkaadók eddigi legmagasabb és még elfogadhatónak tartott javaslata 46 ezer forint, ám azt is komoly kormányzati kompenzációhoz kötik.
A munkaadói és a munkavállalói oldal is ma határozza meg azt az összeget, amelynek alapján megkezdik a tárgyalásokat. A minimálbér összegéről szóló megállapodásra az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) ülésén van lehetősége a szociális partnereknek. A jövő évi legkisebb bérről először szeptember 3-án tárgyalnak az OMT szakbizottságában. Plenáris ülésen várhatóan szeptember 10-én veszik először napirendre a témát.
A munkavállalókat képviselő szervezetek közül az MSZOSZ 7500 forinttal licitálta túl a kormány ötvenezer forintos javaslatát. Azt azonban Wittich Tamás alelnök leszögezte: a kormány által tervezett két százalékpontos tb-járulékcsökkentés nem elégséges kompenzáció. Szerinte a minimálbér negyvenezer forintra való emelése számos ágazatban bértorlódást eredményezett, egyes helyeken nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás, de úgy véli, megfelelő kompenzációval a problémák nem súlyosbodnának.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke ezzel ellentétben úgy látja, nem kellene emelni a minimálbér bruttó összegét, hanem mentesíteni kellene azt az adóktól és a járulékoktól. Így negyvenezer forint lenne az az összeg, amit a dolgozók hazavihetnének. Ez egyébként több a kormányzati javaslat nettó értékénél, sőt az MSZOSZ javaslata szerinti
57 500 forint bruttó érték nettóját is meghaladja. Szerinte javaslatával megvalósulna, hogy ne a költségvetés bevételei nőjenek a minimálbéremeléssel, hanem valóban azok kerüljenek jobb helyzetbe, akik rászorulnak. Hozzátette: nem zárkóznak el egyéb megoldásoktól sem. Borsik támogathatónak tartja az MSZOSZ azon javaslatát, hogy végzettségtől függően, differenciáltan állapítsák meg a legkisebb bér összegét.
Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének közgazdasági és jogi igazgatója szerint nemhogy az ötvenezer forintos minimálbér bevezetése, de a jelenlegi negyvenezer fenntartása is számos vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezet, ha a kormány nem dolgoz ki megfelelő kompenzációs csomagot. Szükségesnek tartaná az egészségügyi hozzájárulás eltörlését, de legalábis mérséklését, s a jelenleginél jobb támogatási rendszer kidolgozását. Elmondta: ha két százalékpontnál jobban csökkenne a tb-járulék, s azzal egy időben az egészségügyi hozzájárulás is alacsonyabb összegű lenne, akkor a munkaadók elviselnének 45-46 ezer forintos bruttó minimálbért.
Dávid Ferenc, az OMT munkaadói oldalának szakértője elmondta: 2000-hez képest 2002-ig legalább nyolcvan százalékkal nő a minimálbér összege, amit érdemi kompenzáció nélkül nem tart elfogadhatónak. Az ugyanis főként a hazai tőkével működő kis- és közepes vállalkozásoknál könnyen a színlelt szerződések elterjedéséhez, a munkaszerződés vállalkozási szerződéssé alakításához és a feketemunkához vezethet. Megjegyezte, hogy az idei negyvenezer forintos minimálbér hatásait is csak az öt fő feletti cégeknél vizsgálták. A kompenzációnál járható útnak látja többek között az egészségügyi hozzájárulás eltörlését, de legalábbis sávosítását, azaz hogy a magasabb bér után többet, az alcsonyabb után pedig kevesebbet kelljen fizetni. Úgy látja: a kormány és a munkavállalók egymásra licitálnak, míg a terheket a munkaadóknak kell majd megfizetniük.
origo.hu
Miért fenyegeti meg jogerős ítéletekkel politikusokat újságírókat Magyar Péter
