Közös álláspontra jutottak a munkaadói érdekképviseletek abban, hogy milyen javaslat alapján kezdjék meg a tárgyalásokat a jövő évi minimálbér összegéről. Egységesen 40 ezer forintot javasolnak, személyijövedelemadó-mentesen. Ez több mint a kormány által javasolt bruttó 50 ezer forint nettója, és jelentős szja-bevételkiesést okozna a költségvetésben. Javaslatuk tartalmazza a kormány által tervezett két százalékpontos tb-járulékcsökkentést és az egészségügyi hozzájárulás 300 forintos emelését is. A munkavállalói szervezetek a tegnapi tárgyalásukon a minimálbér öszszegéről nem alakítottak ki közös álláspontot, egyelőre csak azokat a politikai elveket szögezték le, amelyeket képviselni fognak az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) első – szeptember 3-i – bizottsági ülésén. Kiindulópontjuk szerint a nettó minimálbérnek el kellene érnie a nettó átlagbér 60 százalékát (ez egyébként a kormány által javasolt bruttó 50 ezer forintnál nem teljesülne), és el kellene érnie a létminimum – általuk a jövő évre kalkulált 40 ezer forintos – összegét. A szakszervezetek jelenleg ezen feltételek teljesülését más-más módon képzelik el.
Ungvárszky Ágnes, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója azzal indokolta a munkaadói oldal javaslatát, hogy az szja-mentes, negyvenezer forintos minimálbérrel nem növekednének a munkaadók terhei.
Nem kellene tehát tartani a feketemunka terjedésétől, a munkaszerződések vállalkozói szerződéssé alakításától, vagy az elbocsátásoktól. Ráadásul az infláció sem emelkedne, s a munkavállalók is jól járnának, hiszen több pénzt vihetnének haza, ugyanis a kormány által javasolt bruttó ötvenezer forintos minimálbér nettó összege sem érné el ugyanis a negyvenezer forintot. Ez a javaslatuk megegyezik az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének javaslatával. Ha a szeptember 3-i ülésen kiderül: javaslatukat a kormány nem támogatja, úgy a plenáris ülésre másik javaslattal állnak elő. Ennek esetlegesen egyik alapja lehet az MGYOSZ javaslata, amely bruttó 46 ezer forint körüli összegre vonatkozik. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke hangsúlyozta: a bruttó 46 ezer forintnál akár magasabb minimálbért is elfogadhatónak tartanak, ám ahhoz megfelelő kompenzációs csomag kellene a kormány részéről. Ez viszont jelenleg nem tekinthető a munkaadói oldal egységes álláspontjának.
Gaskó István, a munkavállalói oldal soros elnöke, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: az elfogadott politikai elvek teljesülését a szakszervezetek még más-más módon képzelik el, bár mindenki konstruktívnak mutatkozott a sajátjától eltérő javaslat elfogadására. Leszögezte: a kormánynak mindvégig részt kellene vennie a tárgyalásokon, azt nem tartja jónak, hogy a szociális partnerek maguk egyezkedjenek.
Ha az OMT-ben szeptember 10-ig nem születik döntés a minimálbér jövő évi összegéről, akkor az egyeztetés még 15 napig folyhat. Megegyezés hiányában ezt köve-tően a kormány saját hatáskörében határozhatja meg az összeget. Adott esetben további haladékról is dönthet.
Eltűnt egy 12 éves gyerek Budapesten