Nyaralás helyett inkább építkezünk?

Nem lanyhult az érdeklődés a külföldi turisták részéről Magyarország iránt, noha a forint erősödése miatt legalább tíz százalékkal drágult számukra az ország. A hazai turizmusban esett a vendégéjszakák száma, ennek ellenére az idén többet költöttek a magyarok idegenforgalmi célokra, ami azt jelzi: főként a magas minőségi szolgáltatást biztosító szálláshelyeket keresik.

Töretlen a külföldiek érdeklődése Magyarország iránt, a nemzeti valuta felértékelődése nem vette el az idelátogatók költekezési kedvét, noha május óta, amióta a jegybank gyakorlatilag elengedte a forintot, minden szolgáltatás, a szaunajegytől a múzeumlátogatásig, nagyjából tíz százalékkal drágult számukra tavaly óta. Legalábbis így látja a gazdasági tárca, amelynek turisztikai helyettes államtitkára, Budai Zoltán tegnap a statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy a nemzetközi turizmus nyolc százalékkal emelkedett az idén júniusig, szemben a tavalyi év azonos időszakával.

Esett viszont a hazai vendégforgalom: a magyarok ebben az évben négy százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe, mint tavaly. A helyettes államtitkár ezt egyebek mellett a kormány lakáspolitikai intézkedései nyomán kialakult építkezési lázra is visszavezette, mondván, hogy ennek nyomán sok család átrendezte költségvetését, s jövedelmük és szabadidejük jelentős részét inkább az építkezésre fordították. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a magyarok ne költöttek volna az idén sokkal többet idegenforgalmi szolgáltatásokra, mint tavaly: az első fél évben nyolcmilliárdos bevétele származott a fizető vendéglátóhelyeknek a belföldi turizmusból, ami kilenc százalékkal haladja meg a tavalyi első fél évben mért adatot.

Budai Zoltán tegnap bejelentette: az eredeti elképzelésektől eltérően jövőre mégsem vezetik be a melegkonyhákra vonatkozó uniós szabványokat (HACCP), az egészségügyi és az agrártárcával egyeztetve a Gazdasági Minisztérium azt szeretné, ha az új szabályozás csak 2002 januárjától lépne életbe. A Magyar Nemzetnek a helyettes államtitkár azt mondta: nem szigorúbb, csak eltér a nemzetközi szabályozás a jelenleg érvényben lévő hazai előírásoktól, s tekintettel arra, hogy azokat csupán az uniós csatlakozásunk időszakáig kell átvennünk, a minisztérium kellő időt kíván adni a melegkonyhát üzemeltető vállalkozásoknak a felkészülésre. Ennek érdekében egyébként a szaktárca várhatóan még az ősszel részletes ismertetőt jelentet meg minden, a nemzetközi szabályozásról szóló tudnivalóval.