Nyomásgyakorló nyomvonalak

Június végén a két ország politikusai regionális lobbicsoportot alkottak az Erdélyt átszelő autópálya megvalósításáért, OrbánViktor magyar kormányfő pedig Marosvásárhelyen román kollégájának, Adrian Nastasénak felajánlotta: amennyiben Románia Észak-Erdélyen át vezeti a Budapest–Bukarest autópálya ottani szakaszát, Magyarország kész anyagilag is támogatni az elképzelést. A váratlan fordulatok ellenére kevés az esély arra, hogy a magyarok lakta régiókon áthaladjon az autópálya.Ez az első eset a változások után, amikor román politikustársaink előbbre sorolták erdélyiségüket a románságuknál – fogalmazta meg lapunknak a nagyváradi tanácskozás jelentőségét Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő. Június végén ugyanis a Pece-parti Párizs városházáján a két ország nyolc megyéjének (innen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, onnan Szatmár, Szilágy, Bihar, Kolozs, Maros, Hargita) parlamenti képviselői, megyei és helyi önkormányzati tisztségviselői ültek egy asztalhoz, hogy a két ország szakminisztériumainak és útügynökségeinek szakembereivel megbeszéljék, miként lehetne módosítani a Helsinkiben kijelölt Nagylak–Déva–Nagyszeben–Ramnicu Valcea–Pitesti–Bukarest nyomvonalat.A történet sok évvel ezelőtt Krétán kezdődött, ahol egy nemzetközi konferencia keretében meghatározták a páneurópai folyosókat. A tervek szerint Romániát a negyedik szeli át, Nyugat-Európa számára összeköttetést teremtve Kelet-Európa legnagyobb tengeri kikötőjével, Constantával. A nyomvonalat konkrétan 1997-ben húzták meg Helsinkiben a páneurópai közlekedési konferencián: eszerint az autópálya Budapest után a jelenlegi M5-ösön haladva Nagylaknál lép be Romániába, és a mintegy nyolcszáz kilométeres szakasz Közép-Erdély alatt, Olténián áthaladva a fővároson át elvezet a tengerig. Bár a skandináv városban határidőket nem szabtak meg, a lokális elképzelések szerint 2010-re kell elkészülnie ennek az autópályának.