Rendkívüli közgyűlés

Rendkívüli közgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a Mol részt vehet-e a lengyel PKN Orlen részvénycserés privatizációjában. A Magyar Nemzet tudomása szerint a magyar olajcég napokon belül összehívja a tulajdonosokat.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi lengyel kormány biztos kudarcra van ítélve a szeptember 23-ra kitűzött általános választásokon, még a voksolás előtt nyélbe kívánja ütni Lengyelország legnagyobb kőolaj-finomítója és kőolajtermék-forgalmazójának, a PKN Orlennek részleges, 18 százalékos privatizációját – közölte korábban a Financial Times.
A részvényekre két cég, a magyar Mol Rt. és az osztrák OMV pályázik. A privatizációs eljárást bonyolító lengyel kincstárügyi minisztérium korábban leszögezte: csakis úgy tudja elképzelni a magánosítást, ha a PKN Orlen is tulajdont szerezhet abban a cégben, amely elnyeri a lengyel vállalat részvénycsomagját.
A minisztériumnak ez a kitétele nyilvánvalóan a PKN Orlen elnöke, Andrzej Modrzejewski ötletének a továbbgondolása. Az elnök ugyanis magáévá tette a Mol Rt. regionális növekedési stratégiáját, de megfejelte azzal a gondolattal, hogy a regionális olajipari vezető szerepet nem egy cégnek, hanem egy cégkonglomerátumnak, nevezetesen a Mol–OMV– PKN Orlennek kell betöltenie. Andrzej Modrzejewski erről azt mondta a Magyar Nemzetnek egy korábbi, budapesti látogatásakor: ritkán adódik olyan alkalom, hogy a kelet-közép-európai olajcégek egyesíthessék erőiket. Ez feltétlenül indokolt lenne az elnök szerint, mert konszolidációs folyamat zajlik az olajpiacon, s ha az említett régióbeli cégek nem lépnek együttműködésre, maguk válnak felvásárlási célpontokká.
Szinte egy napon érkezett a két hír, miszerint a Mol és az OMV is ajánlatot tett a lengyel olajvállalat megvételre szánt részvénymenynyiségére. A Mol Rt. vezérigazgatója, Mosonyi György nem részletezte ugyan túlságosan az ajánlat tartalmát, csupán annyit közölt, hogy a Mol ajánlatában szerepel részesedés vásárlása a PKN-ben, illetve a PKN Molban való részesedésszerzésének lehetősége is.
Ez az ajánlat viszont előrevetíti a Mol rendkívüli közgyűlésének összehívását, a részvénycserés tranzakcióról ugyanis nem dönthet egymagában az olajvállalat igazgatósága. Tekintettel arra, hogy a lengyel kormány szeptember 23. előtt szeretné lebonyolítani a privatizációt, és arra, hogy a Molnak kötelező harminc nappal a rendkívüli közgyűlés előtt kiértesíteni a tulajdonosokat, várható, hogy a Mol napokon belül közzéteszi felhívását a rendkívüli közgyűlésre.
A huszonöt százaléknyi Mol-részvénnyel, illetve egy szavazatelsőbbséget biztosító részvénnyel rendelkező ÁPV Rt. minden bizonnyal támogatja majd az olajvállalat elképzeléseit, hiszen – Mosonyi György vezérigazgató szerint – a Mol tájékoztatta elképzeléseiről a vagyonkezelőt. Szintén az állam támogató magatartását vetíti előre az a tény is, hogy tavaly november 29-én Stumpf István kancelláriaminiszter és Andrzej Chronowski akkori lengyel kincstárügyi miniszter abban állapodtak meg, hogy elősegítik az olajcégek egymás közötti együttműködési lehetőségeit.
A Mol zártkörű tőkeemeléssel kibocsátott új részvényekkel fizetne a PKN Orleon 18 százalékáért – írta tegnapi számában a Világgazdaság. A lap információi szerint Varsó arra kérte a két pályázót, hogy szolgáljon több részlettel terveit illetően. A lengyel Rzeczpospolita úgy tudja, a Mol új részvények kibocsátását ajánlotta fel a 280 millió dollár értékűre becsült PKN-csomagért. Az osztrák OMV ajánlatában az szerepel, hogy készpénzben fizetne a PKN-csomagért, cserébe a lengyel vállalat OMV-papírokból vásárolhat. Mivel a befolyó összeg a privatizációs bevételeket gyarapítja, a PKN-nek lényegében mindegy, hogy a Mol vagy az OMV lesz-e a befutó.