Sörpiac: lassú növekedés

Minden bizonnyal áldják a jó időt a sörgyártók, persze nem véletlenül, mert a nagy melegnek köszönhetően tavaly megindult a sörpiac lassú növekedése, és e tendencia az idén is folytatódik.

Folytatódik a sörpiac tavaly megindult növekedése, amire igazán nagy szüksége van az ágazatnak, mert 1995-től évről évre csökkent a hazai sörfogyasztás. A trend tavaly megfordult, fellendült a fogyasztás, ebben nagy szerepe volt a múlt évi nagyon meleg nyárnak is. És bár az idei meleg hónapok nem hozták a tavalyi hőséget, nem esett vissza a sörfogyasztás.
A martfűi és a soproni sörgyárat tulajdonló Brau Union Hungária Rt. egyik munkatársa lapunknak elmondta, ez a felfutás náluk is tapasztalható, a cég eddig tavalyi értékesítési eredményeit sorra felülmúlta, sőt az üzleti tervek is megdőlni látszanak. Az egyetlen negatív hónap június volt. Ezt megerősítette Stefan Wenckheim, a Pécsi Serfőzde Rt. ügyvezető igazgatója is, aki azonban óvatosan úgy fogalmazott, „csupán” a múlt évi szintet éri el az idei első féléves fogyasztás.
Információink szerint a Magyar Sörgyártók Szövetségéhez tartozó öt nagy hazai sörgyár első féléves értékesítései a következőképpen alakultak: a Dreher Sörgyárak Rt. 29,1 százalékos piaci részesedése 970 ezer hektoliteres értékesítésnek köszönhető, mögötte áll a Borsodi Sörgyár Rt. 956 ezer hektoliteres értékesítéssel és 28,7 százalékos piaci részesedéssel. A harmadik helyet a Brau Union birtokolja 927 ezer hektoliter sör eladásával, ami a piac 27,8 százalékát takarja. Negyedik helyet az Amstel Sörgyár Rt. mondhatja magáénak 253 ezer hektoliterrel és 7,6 százalékkal, a sort a Pécsi Serfőzde Rt. zárja 226 ezer hektoliterrel és 6,8 százalékos részesedéssel. A sörfogyasztás emelkedése májusban kezdődik, és augusztus 20-szal lecseng, amit szeptemberben még egy jelentős visszaesés is követ. Az év többi szakaszaiban a nyári időszakot jóval alulmúlja a folyékony kenyér szeretete, egy kisebb fellendülés csupán év végén tapasztalható az akkori ünnepek miatt.
Tavaly az öt nagy hazai sörgyár összes termelése 2,247 millió hektolitert ért el. Ezzel a teljesítménynyel az ötök sörpiacunk 99 százalékát fedik le, a maradék egy százalékon kisebb sörfőzdék osztozkodnak. A nagy gyárak importtevékenységet is végeznek – amely 1998-tól indult ismét növekedésnek –, elsősorban termékpalettájuk színesítése miatt. A nagyok itthon 59 féle sört forgalmaznak, amelyből 43 félét itthon készítenek hazai receptek és licencek alapján.
A 90-es évek elején még jellemző volt a hazai kapacitásokat meghaladó fogyasztás, ezért a gyárak tetemes mennyiségű sört exportáltak, és a tőlük független kereskedők is hasonlóan jártak el. A 90-es évek közepétől már éreztették hatásukat az új tulajdonosok kapacitásnövelő beruházásai, de érezni lehetett a fogyasztáscsökkenést is, nem volt tehát szükség a megszokottnak is mondható volumenű import sör behozatalára. Ehhez hozzájárult, hogy 1994 után romlottak a magyar sör kivitelének feltételei, mert csökkentek az exportot ösztönző központi támogatások, és emelkedtek a külföldi védővámok. Nem csoda hát, ha a hazai gyártók exportja 2000-re az 1995. évinek a felére esett vissza.