Szigorú lenne a mérnöki kamara a kontárokkal

Írásos kérelemmel fordult az igazságügy-miniszterhez a Magyar Mérnöki Kamara, hogy szigorúbban büntessék azokat, akik jogosulatlan mérnöki tevékenységet folytatnak. A kamara országos elnöke, Kováts Gábor arról is tájékoztatta a Magyar Nemzetet, szeretnék elérni, hogy a büntető törvénykönyv külön paragrafusban szankcionálja azokat a mérnököket, akik engedély nélkül dolgoznak, mert ez a jelenség táptalaja a visszaélésnek és a korrupciónak is.

Sajnos nemegyszer fordult elő olyan jelenség, mint ami a közelmúltban Veszprémben megtörtént, ahol egy külföldi érdekeltségű cég kivitelezése során a jogosulatlan tervező, a magyar szabványtól eltérő, az alapozásban olyan olcsó megoldást választott, amely veszélyeztette volna az építmény statikáját, ezért azt leállították. Az elnök szerint sok a kontár, főleg a kivitelezők között, ezért a szakmai kontrollt szeretnék erősíteni és azt elérni, hogy a kivitelezők és az üzemeltetők is valamilyen módon a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe tartozzanak, aminek tagjai között tizenhatezerötszáz tervezőt, szakértő mérnököt és építészt számlálnak.
Kováts Gábor arról is tájékoztatott, fő céljuknak tekintik, hogy szakmai szervezetük minden mérnök kamarája legyen, és ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek a négy szakminisztériummal, ahol javaslatukat támogatják.
A kamara egyik legfontosabb tevékenysége a jogosítvánnyal rendelkező tervezők munkájának minőségi ellenőrzése, ugyanis egy mérnöki létesítménynek legalább ötven évig kell szolgálnia a közönségét. Ezen elvárás alól ki tudnak bújni a működési engedéllyel nem rendelkező műszakiak. Többször előfordult, hogy multinacionális cégek jogosítvány nélkül mérnököket alkalmaztak, akik – a kivitelezési költségek csökkentése céljából – úgy tettek eleget a megrendelő kívánságának, hogy a külföldi terveket nem adaptálták a magyar elvárásokhoz, s így a legolcsóbb megoldást választották. Ezenkívül az is gond, hogy nem veszik eléggé figyelembe a biztonságtechnikai követelményeket. A multik ezzel a kérdéssel azért nem törődnek sokat, mert rövid távon akarnak nyereséget elérni.
Lapunknak adott nyilatkozatában Kováts Gábor szólt arról is, hogy a kamara látókörébe került néhány olyan eset, amikor a pályázattal nyert állami pénzeket nem terv szerint használják fel. A mérnökök fizetésének visszatartásával, sarokba szorításukkal vagy megvesztegetésükkel a beruházások gazdái bizonyos helyzetekben rá tudják venni a tervezőt olyan elképzelések megvalósítására, amelyeket a kormány nem támogat, nem finanszíroz, de az általa kiutalt pénzből mégis valamennyit lecsípnek erre a célra. Ezért a kamara már időben szeretne fellépni – főleg minősítő bizottságain keresztül – a korrupciógyanús helyzetekkel szemben. Ennek érdekében is támogatja a magyar műszaki értelmiség azt a német kezdeményezést, amely szerint mielőbb létre kell hozni az Európai Mérnökök Kamaráját, így gyorsabban lehetne hozzáigazítani az ellenőrzést az európai normákhoz.