Teljes a létszám Durbanben?

Gyakorlatilag az utolsó pillanatig kétséges, hogy az Egyesült Államok és Izrael képviselteti-e magát a ma kezdődő rasszizmus elleni konferencián a dél-afrikai Durbanben. A két állam hetek óta tiltakozik az ellen, hogy a tanácskozás dokumentumtervezete egyenlőségjelet tesz a cionizmus és a rasszizmus között. A Fehér Házban a héten jelentették be: ha a cionizmus nem kerül napirendre, akkor az amerikaiak az egész konferencián részt vesznek majd. Az egyébként már biztos, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter nem vesz részt a tanácskozáson.
Megfigyelők úgy vélik, hogy az izraeli részvétel nagy mértékben az amerikai döntéstől függ: a Háárec című napilap azt írta, hogy Izrael valószínűleg képviselteti magát az eseményen – igaz, alacsonyabb rangú delegáltakkal. A vatikáni küldöttség vezetője a hét elején egyébként úgy nyilatkozott, hogy a durbani konferencián a cionizmus nem sorolható a rasszizmus kategóriájába.
A világkonferencia napirendjén azonban nem ez az egyetlen kényes téma: számos afrikai ország ugyanis jóvátételt és bocsánatkérést követel a gyarmatosítás idején elhurcoltak millióiért. Az érintettek azonban – köztük az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország – nem hajlandók fizetni, s korábban ők is bojkottal fenyegetőztek.
Hasonlóan érdekes lesz az indiai érinthetetlenek, a dalitok ügye is. India eleddig kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy a kaszt nélküliek problémái napirendre kerüljenek Durbanben – mondván: ez indiai belügy.
A rasszizmus elleni konferenciával egy időben, illetve azt megelőzően nem kormányzati szervezetek képviselői gyűltek össze Durbanben. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi biztosa a hét elején nyitotta meg az „árnyékkonferenciaként” fungáló tanácskozást. A hivatalos konferencia házigazdája arra kérte az egybegyűlteket, hogy azok nevében beszéljenek, akik maguk nem tudják hallatni szavukat az ENSZ értekezletén. Ezek között említette többek között a romákat, a palesztin népet, az afrikai népeket és az indiai alsó kasztba tartozók képviselőit. A rasszizmus elleni konferencia egyébként öt kulcstémára összpontosít majd. Ezek a gyarmatosítás és rabszolgaság, diszkrimináció a világgazdaságban, faji diszkrimináció és konfliktusok, rasszizmus és idegengyűlölet, nemi diszkrimináció, valamint az őslakosok ellen irányuló diszkrimináció. A szeptember 7-ig tartó tanácskozáson, amelynek teljes elnevezése az ENSZ Rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és ezekkel kapcsolatos intolerancia elleni világkonferenciája (WCAR), felszólal Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára is.
Az eseményre egyébként mintegy tizenkétezer résztvevőt várnak, köztük több állam- és kormányfőt is. Fidel Castro kubai vezető például már szerdán a dél-afrikai városba utazott. Hírügynökségi jelentések jelképesnek nevezik a Líder Maximo útját, hiszen a 11 milliós szigetország lakosságának nagy többsége Afrikából származik, és Kuba sok katonát küldött és áldozott fel azért, hogy a fekete-afrikai országok felszabaduljanak a fehér gyarmati uralom alól.