Többletpénz az egészségügynek

A hazai kórházak – a 174 egészségügyi intézmény – több mint fele az idén legalább tíz százalékkal több pénzt kaphat a teljesítménye után, mint az előző évben, 25 intézmény pedig 25 százalékkal több forrásra számíthat – közölte lapunkkal az egészségbiztosító számításaira hivatkozva Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. Oberfrank szerint nem csupán az alulfinanszírozás, hanem az ellátórendszer egyenetlensége, a kórházszervezési anomáliák és a menedzsmenti problémák is okai lehetnek egy-egy intézmény ellehetetlenülésének.

A hazai kórházak – a 174 egészségügyi intézmény – több mint fele az idén legalább tíz százalékkal több pénzt kaphat a teljesítménye után, mint az előző évben, 25 intézmény pedig 25 százalékkal több forrásra számíthat – közölte lapunkkal az egészségbiztosító számításaira hivatkozva Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. Oberfrank szerint nem csupán az alulfinanszírozás, hanem az ellátórendszer egyenetlensége, a kórházszervezési anomáliák és a menedzsmenti problémák is okai lehetnek egy-egy intézmény ellehetetlenülésének.
Az egészségbiztosító a teljesítmények elszámolása után utólag fizet az egészségügyi intézményeknek. A tavalyi évben az egy hónapra eső átlag alapsúlyszám 74 700 forint volt, az idén pedig elérheti a 85 ezer forintot – közölte a főigazgató. Az Egészségügyi Minisztérium a kórházak gazdálkodását könnyítve júliustól 81 ezerről 90 ezer forintra emelte a teljesítményegység után járó alapdíjat. Az OEP főigazgatója elmondta: az év utolsó négy hónapjának kórházi teljesítményfinanszírozására elegendő pénz áll az egészségbiztosító rendelkezésére. A szezo-nalitás miatt a július havi kórházi összteljesítés elmarad az évi átlagtól, s ha ez a folyamat augusztusban is tart, kezdeményezni fogja az egészségügyi miniszternél a teljesítményegység után járó díjtételek megemelését.
A betegellátó intézmények gazdálkodását alapvetően meghatározza az, hogy melyek azok a jellemző betegségcsoportok, amelyeket gyógyítanak az orvosok. A fővárosi Szent Margit Kórházban válságkezelő programot kellett bevezetni azért, mert más ellátóterületről érkező – elsősorban onkológiai – betegek ellátása miatt megnövekedett a költséges beavatkozások aránya.