Európában fekete napja volt tegnap a távközlési szektor papírjainak. A legnagyobb veszteséget a holland KPN Telecom szenvedte el. Az amszterdami tőzsdén húsz- százalékos árfolyamzuhanást okozott az a hír, amely szerint mégsem lép fúzióra a holland és a belga telefontársaság. A tervezett egyesülés enyhíthetett volna az alaposan eladósodott KPN pénzügyi helyzetén. A tárgyalások mindvégig barátságosak és építőek voltak – állt a KPN tegnapi közleményében.
Nem elégedettek a British Telecom (BT) részvényesei a társaság jelenlegi vezetésével. A legnagyobb intézményi befektetők Sir Vallance, az igazgatóság elnökének leváltását követelték, mert véleményük szerint a BT egy többszörösen elhibázott stratégiát követett eddig, s annak korrekciója sem bizonyult sikeresnek. Az elmúlt év közepéig a brit telefontársaság is a szektorra általánosan jellemző stratégiát követte, azaz hitelből finanszírozta a növekedést. Külső forrást vettek igénybe az UMTS licenc megvásárlásához is. Az eladósodottság mértékét tekintve azonban a BT kilógott a sorból, míg a versenytársai a saját tőkére vetítve nem lépték át a 90 százalékos eladósodottsági szintet, addig a britek hitelállománya a saját tőke kétszereséhez közelített. 2001 januárjában a BT vezetése gyökeres váltást hirdetett meg a stratégiájában, amely a divesztíciók területén egészen a vezetékes hálózat értékesítéséig és visszabérléséig ment volna el. Ezen „180 fokos” fordulatban már akkor sem hitt az intézményi befektetők többsége. Mindazonáltal a megvalósítás elkezdődött, néhány leányvállalatot értékesítettek és az ingatlanvagyon csoporton kívül helyezése megtörtént. Összességében a tőkeemelés és a portfóliótisztítás azonban együtt sem hozott az első fél évben látványos áttörést, ami végül kikényszeríttette az elnök távozását. A Blomberg információja szerint a BT elnöki posztját Christopher Bland, a Britisch Broadcasting jelenlegi vezetője veheti át.
Hasonló részvényesi kritikákat a német telefontársaság élén álló Ron Sommer is kapott már, noha az ő helyzete annyiban biztosabb, hogy a Deutsche Telecom többségi tulajdonosa az állam. A DT kurzusa hetek óta eladói nyomás alatt áll, s a jövő héten újabb hatalmas részvénycsomag kerülhet a tőzsdére. A német telefontársaság tőzsdei veszszőfutása amiatt kezdődött meg, hogy augusztus elején a Deutsche Bank – egy távol-keleti ügyfele megbízásából – 35,5 millió telefonrészvényt dobott a frankfurti tőzsdére. A jövő héten, hétfőtől válik szabaddá egy jelentős pakett. Ezek a részvények júniusban, a VoiceStream mobiltársaság bekebelezésekor kerültek a jelenlegi tulajdonosaikhoz, részvénycserével. E részvényesek közül többen kifejezték már abbéli szándékukat, hogy a moratórium lejárta után nem szándékoznak DT-részvényesek maradni. Az elmúlt napokban két és fél éves mélypontjáig zuhanó DT-részvények pénteken kisebb javulást mutattak, amiből a piac szereplői azt a következtetést vonták le, hogy a várhatóan megnövekvő kínálat lehetőségét már beárazták a befektetők.
A távközlési szektor romló tőzsdei megítélésétől szenved a Matáv. Az első félévi gyorsjelentésében a társaság a várakozásokat meghaladó eredményről számolhatott be, ennek ellenére részvénye együtt szánkázott az európai telecom szektorral. Tegnap napközben hosszú ideig a kritikus 700 forintos ár alatt lehetett Matáv-részvényt kapni, a zárás előtti órában azonban egy gyors emelkedés 708 forintig emelte annak árfolyamát. A zárás előtti emelkedést a 16 órakor publikált amerikai adat idézte elő. Az USA-ban az elemzők által előrejelzett csökkenéssel szemben a feldolgozóipari rendelésállomány szerény növekedést mutat, s a beszerzési menedzserindex is kedvezőbb lett a vártnál.
Elképesztő gólgála és feltámadás Torinóban; sérülés és piros lap a Real Madrid meccsén
