Vonzóbb a vidéki ház

Debrecent is elérte a nagyvárosokra jellemző folyamat: a lélekszám gyarapodása után annak csökkenése következik a kiköltözések miatt. A csúcs idején 210 ezresre duzzadt lakosságszám most 200 ezerre tehető, de további csökkenés is elképzelhető.

Rengeteg fiatal hagyta el faluját a mezőgazdaság kollektivizálásának idején, az erőltetett iparosításkor, s áramlott a városokba. A hatvanas-hetvenes években alaposan földuzzadt a főváros lakossága, de a megyeszékhelyeken is örökös lakáshiánnyal küszködtek.

Ez utóbbi probléma ugyan mára sem szűnt meg, de a városok mintha kevésbé lennének vonzóak. A város környéki falvak elcsábítják az urbanizációba belefáradtakat. Ennek oka az, hogy a lakosság egy része a környékbeli településekre vándorol, s onnan jár be dolgozni. Vannak, akik a városi lét megannyi hátulütője miatt teszik ezt, kevésbé zsúfolt környezetre, jobb levegőre vágynak. Vannak, akiket a szükség kényszerít: nem bírják elviselni a rezsiköltségek, azon belül is a távfűtés árának növekedését.

A kiköltözők első célpontja a várostól néhány kilométerre fekvő Józsa volt. A tehetősebbek szép, nagy családi házakat építtettek, a kevésbé gazdagok lakók híján lepusztulóban lévő falusi házakat vásároltak meg. Különösen felgyorsult ez a folyamat akkor, amikor Józsát közigazgatásilag egyesítették a cívisvárossal. Hasonló céllal költöztek ki a városlakók a Debrecentől tíz kilométerre fekvő Bocskaikertbe, amely korábban Hajdúhadházhoz tartozott, majd önálló lett. A lakosság számbeli növekedése új létesítményekkel is gazdagította a települést: az utóbbi időben iskola és ökumenikus templom épült. A közlekedés – hasonlóan a józsai összeköttetéshez – itt is nagyon jó, nem jelent nagy gondot, hogy a településen lakók a városba járjanak dolgozni.

Az utóbbi néhány évben Hajdúsámson lakóinak száma is nőtt. A három település közül ide inkább azok jöttek, akik nem bírták a magas rezsiköltséget. A legtöbb gyermekes család ide költözött, helyhiány miatt új iskola is épült kétmilliárd forintért.

A folyamat jelenleg is tart, de a városszociológusok szerint lassulni fog. Hiszen az új lakóhelyek előbb-utóbb maguk is zsúfolttá válnak, s akkor már nem kecsegtet oly nagy előnyökkel a kiköltözés. Távolabbra pedig azért nem költöznek a debreceni munkahellyel bírók, mert a közlekedéssel túl sok időt kellene eltölteniük.