Zavarok a romák kárpótlása körül

A zalai cigány kisebbségi önkormányzat arra kérte levélben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetőségét, hogy vonja vissza Daróczi Ágnes, a roma kárpótlás hazai megbízottjának működési engedélyét.

Dömötör Csaba, a zalaegerszegi cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese Daróczi „minősíthetetlen” magatartásával indokolta a kérést. Előzetes egyeztetések után ugyanis július közepén a helyi kisebbségi önkormányzat fórumot szervezett, amelyen Daróczi tartott volna előadást a roma holokauszt kárpótlásával kapcsolatban, ám pár perccel a rendezvény előtt elfoglaltságára hivatkozva telefonon jelentette be, hogy még sem megy el a fórumra. A kisebbségi önkormányzat felháborítónak tartja, hogy Daróczi nem politikushoz illő módon viselkedett, hiszen előzőleg nem értesítette a szervezőket elmaradásáról, s emiatt közel kétszázan jelentek meg feleslegesen. Többen megfogalmazták: szenvedéseikhez eleve méltatlan a pénzbeni kárpótlás, valamint még az is ront a helyzeten, hogy a jóvátétel is furcsa körülmények között zajlik. A cigány önkormányzat és a Lungo Drom vezetői végül úgy döntöttek, hogy a város cigányai alakítsanak munkacsoportot, amely felvállalja a roma holokauszt áldozatainak érdekvédelmét. A bizottságban elsősorban azok kaptak helyet, akik átélték a több mint ötven évvel ezelőtti borzalmakat, s a személyes érintettség okán megfelelően tudják majd képviselni az ügyet.

Osztojkán Béla, az OCÖ alelnöke szerint sürgősen a szervezetük hatásköre alá kellene vonni a folyamatot. – Javasolni fogom, hogy munkabizottságot hozzunk létre, amely felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel, és kéri, hogy alakítsanak ki partneri kapcsolatot, amelynek köszönhetően végre méltó körülmények között kezelnék a kárpótlási ügyeket – közölte az alelnök.

Daróczi Ágnest lapzártánkig nem sikerült elérni.



--------------------------------------------------------------------------------


December 31-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt, hogy beadják kárpótlási igényüket azok, akik a náci korszakban kényszermunkát végeztek. A feldolgozott dokumentumok alapján július utolsó napjaiban az illetékes nemzetközi szervek kiutalták az első 260 ezer eurónyi kárpótlást, melyet azok a többek között magyar zsidó és nem zsidó származású emberek kaptak meg, akiket 1933 és 1945 között német vagy bizonyos svájci cégeknél, valamint leányvállalataiknál dolgoztattak. Azoknak is jár a pénzből, akiktől megtagadták a svájci beutazást, illetve a határátlépés után bántalmazták – közölte a MR Krónika című műsora. (M. N.)