A Duna összeköt minket

A Duna hajózhatóbbá tétele, a térség infrastruktúrájának kiépítéséről, a budapesti német nyelvű egyetemről, valamint az EU jövőjéről szóló vita állt a második Kis-Duna menti csúcs középpontjában. Az alsó-ausztriai Melk városka festői apátságában tegnap Wolfgang Schüssel osztrák kancellár látta vendégül magyar, bajor és baden-württembergi kollégáit. A budapesti német nyelvű egyetem 2002 szeptemberében nyitja meg kapuit – jelentette be Orbán Viktor a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón. Hozzászólásában a magyar kormányfő azon reményének is hangot adott, hogy a következő Kis-Duna menti csúcsot jövő tavasszal, a felújított egyetemi épület átadásakor, Budapesten tartják. A jelenlévők mindegyike üdvözölte a budapesti német egyetem ügyét, amely – Edmond Stoiber bajor tartományi vezető szavaival – egyfajta összekötő kapocs a térségbeli partnerek között. Schüssel kancellár bejelentette: a térség infrastruktúrájának, közút- és vasúthálózatának fejlesztésére Ausztria 40 milliárd schillinget szán, Bajorország és Baden-Württemberg tartományok pedig szintén több milliárd márkát különítettek el.
A térség országainak közös érdeke a Duna hajózhatóbbá tétele – hangsúlyozta Edmond Stoiber. A bajor miniszterelnök kifejtette, hogy a folyó bizonyos szakaszai az év nagy részében nem hajózhatók megfelelően. A résztvevők ezért megállapodtak abban, hogy a jövőben közösen orvosolják majd a problémát.
Széles körű egyetértés mutatkozott az Európai Unió jövőjéről. Orbán elmondta: a jövő Európája a nemzeti, vallási, kulturális, nyelvi és gazdasági közösségek Európája lesz. A miniszterelnök hozzátette, az EU-ban világosan el kell választani a kompetenciákat, hogy a polgárok tudják, mely döntéseket kell helyi szinten, a nemzeti parlamentben, illetve Brüsszelben meghozni.
A jelenlévők egyetértettek a szubszidiaritás elvének alkalmazásáról is, azaz hogy az Európai Unióban bizonyos feladatokat nemzeti szintre rendeljenek vissza. Erwin Teufel, baden-württembergi miniszterelnök hozzátette, ez az alapkövetelménye annak, hogy az „EU-projekt” ne mondjon csődöt. A bajor miniszterelnök az unió egyik központi problémájának nevezte, hogy a polgárok Bécsben, Münchenben és majdan Budapesten nem mindig tudják, ki milyen döntésekért felelős. Az uniónak tehát alulról felfelé kell építkeznie, s nem fordítva. Teufel, az unió keleti bővítése kapcsán kiemelte, hogy azoknak a jelölteknek, amelyek már teljesítették a csatlakozási kritériumokat, szükségtelen a többi késlekedőre várniuk. A résztvevők az egyéni elbírálás elvét támogatják, s azt hangsúlyozták, hogy Magyarország 2004-ben az unió tagja lesz.