A Mazsihisz az átvilágításról

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv, és Tordai Péter elnök nem vállalkozott arra, hogy az m1 A Hét című műsorának nyilatkozzon az egyházi átvilágítással kapcsolatban – hangzott el a tegnapi műsorban. Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője elmondta: a hitközség rabbijainak és világi vezetőinek lelkiismeretére bízza, hogy átvilágíttatják-e magukat.

Átvilágítás nélkül sincs bizalmatlanság a felekezet tagjai és vezetői körében – fejtette ki Egri. Mint mondta, a zsidó vallás más mint a keresztény, itt a híveknek nem kell lelkileg teljesen levetkőzniük a rabbival való kapcsolatukban. Ráadásul a vallás sajátosságainak folytán a felekezet életében a világi vezetésnek van súlya, amely a rendszerváltáskor teljesen megújult. Ács Gábor, aki a műsor szerint volt tiszteletbeli rabbi, vallási vezető, ezzel szemben úgy véli, hogy az új tisztségviselőknek is tisztázatlan volt az előélete. – 1990 után a hitközségbe elkötelezetten baloldali vezetőség áramlott, olyan személyek is, akik a rendszerváltás előtt a hitéletben semmiféle módon nem vettek részt. Azt gondolták hogy elbújhatnak a hitközségben a „leszámolás” elől – állította Ács, aki azt is kijelentette: a jelenlegi egyházi és világi vezetőség „eléggé egyoldalú politikai beállítódást tükröz”. Hozzátette: voltak olyanok, akiket az egykori egyházügyi hivatal kényszerített rá a vallási életre, de ezek a jelenségek feltáratlanok maradtak.
Egri Oszkár elmondta, hogy az átvilágítás kérdését több felekezeti szinten és fórumon megtárgyalták, a kérdésben konszenzus alakult ki. Markovics Zsolt szegedi főrabbi szavaiból az derült ki, hogy testületi vita nem előzte meg az állásfoglalást. A főrabbi ennek ellenére egyetért Egrivel. Amennyiben a nagyobb társegyházak úgy döntenek, hogy ezt a folyamatot el kell indítani, akkor a Mazsihisz is nyilván bekapcsolódik a folyamatba – tette hozzá.
Kardos Péter zuglói főrabbi, az Új Élet főszerkesztője szerint teljes az érdektelenség a kérdésben. Véleménye szerint a magyarországi zsidóságnak egészen más problémái vannak. Egyedül a rabbikar tagjai között vannak olyanok – beleértve őt is –, akik az előző rendszerben is működtek. A zuglói főrabbi szerint nem valószínű, hogy több mint tíz év múltán elfordulnának attól, akiről esetleg kiderülne, hogy besúgó volt. Ács Gábor szerint azonban a besúgók működésének köszönhetően a hetvenes éveben a zsidóság legjava fordult el vallásától, ez beláthatatlan károkat okozott. Nyolcvanezer izraelitából mindössze kettőezerötszáz maradt meg hitén – állította.