Tovább növelheti a nyomozó hatóságok esélyeit a szervezett bűnözők elleni harcban a tanúvédelmi program – jelentette ki tegnap Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában. Véleménye szerint ezzel ugyanis feloldható a büntetőeljárásban részt vevők és az igazságszolgáltatást segítők bizalmatlansága a jelenlegi védelmi rendszerrel szemben.
Korábban már többször is beszámoltunk arról: a tanúvédelmi program elfogadása után lehetőség nyílna arra, hogy az igazságügyet kiemelt tanúvallomással segítők, a „bűnbánó maffiózók” új nevet, személyazonosságot kapjanak, adataikat zárolják. Biztosítanák nekik, hogy új, titkos helyre vagy – indokolt esetben – akár külföldre telepítsék őket. Az előzetes számítások szerint végleges személyiségcserére talán évente egy alkalommal kerül majd sor, ideiglenes, a büntetőeljárás tartamára korlátozódóan pedig feltehetőleg 10-20 esetben. A jogszabály-tervezet szabályozza az új, valótlan tartalmú személyi iratok kiállítását és azt is, hogy megváltozott helyzetével senki ne bújhasson ki köz- vagy magántartozásai alól.
Kontrát Károly hangsúlyozta: a tanúvédelmi programban részt vevők nem kerülnek luxuskörülmények közé, csupán létfenntartásukat és az új körülmények közé való beilleszkedésüket támogatják, valamint megóvják, segítik az érintetteket és figyelik a sorsukat.
A kormánypártok mellett néhány változtatással az MSZP is támogatja a javaslatot, míg az SZDSZ és a MIÉP ellenzi azt.
Gyimesi József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy bizalmi viszonyt kell kialakítani az igazságszolgáltatásban dolgozók és az őket segítők között. Gál Zoltán (MSZP) jelezte: pártja bizonyos módosításokkal támogatja az előterjesztést. Hibásnak minősítette, hogy a kormány elsősorban a büntetésre helyezi a hangsúlyt. A kisgazdák támogatják a javaslatot, de mint Pokol Béla képviselő megjegyezte: nem túl helyes polgárjogi jogviszony keretei között szabályozni a tanú és a rendőrség megállapodását. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szerint a tanúvédelemről szóló előterjesztés nem felel meg az alkotmányosság feltételeinek, ezért azt nem tudják támogatni. Az MDF részéről Horváth Balázs kijelentette: a tanúvédelemmel kapcsolatos javaslat céljával egyetértenek, azt szakmailag megalapozottnak tartják. A MIÉP – amely nem támogatja a tervezetet – úgy foglalt állást: nem menekülni, bujkálni kell a bűnözők elől, hanem támadni kell őket.
A parlament napirendjén szerepelt a Közbeszerzések Tanácsának jelentése is. Elhangzott: 1999-es módosítása óta növekedett a nyílt eljárások aránya, a tárgyalásos, különösen a hirdetmény nélküli eljárásoké pedig jelentős mértékben csökkent. Tavaly lényegesen nőtt a kis- és középvállalkozások aránya a magyar közbeszerzésekben, az összes pályázat több mint 50 százalékát ilyen hazai vállalatok nyerték el, és az idei év első 8 hónapjában ez az arány tovább növekedett. A jelentés tárgyalása kapcsán az MSZP többször is bírálta az autópálya-építést, illetve az Ország-imázs Központ tevékenységét. Ezzel szemben a kormánypárti frakciók azzal érveltek: a közvélemény támogatja azt az eljárást, amelynek során szinte valamennyi magyar érdekeltségű cég részt vesz a nagyszabású autópálya-építési, -felújítási programban. Elhangzott az is: mindez nem befolyásolja Magyarország EU-csatlakozását.
M7-es alvállalkozói lista Mától hozzáférhető az a lista, amelyen az M7-es autópálya átépítésén dolgozó alvállalkozó cégek neve szerepel – közölte a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szóvivője az m1 Híradóban. A konzorcium tegnapig adott határidőt a vállalkozó társaságoknak, hogy bejelentsék esetleges gyanús alvállalkozóikat. Tegnap estig a cégek többsége nyilatkozott az ügyben. (MN)
Különleges bronzkori bálványokat fedeztek fel
