Különleges bronzkori bálványokat fedeztek fel

Török régészek 4500 éves bronzkori bálványokat tártak fel a nyugat-anatóliai Tavşanlı Höyük településen. A lelet ritka bepillantást nyújt az ősi közösségek hitéletébe, rituáléiba és gazdasági tevékenységeibe, amelyek a mindennapokat és a szellemi világot szorosan összefonva alakították a hagyományokat.

Forrás: Múlt-kor2025. 09. 16. 15:42
Bálványfigurák az anatóliai lelőhelyről Fotó: Kültür ve Turizm Bakanlığı
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A török kulturális és idegenforgalmi miniszter, Mehmet Nuri Ersoy jelentette be a különleges leletet: márványból, csontból és terrakottából készült, 4500 éves, ember alakú bronzkori bálványok kerültek elő Tavşanlı Höyük területén. A Kütahya tartományban található település Nyugat-Anatólia egyik legfontosabb régészeti helyszíne, amely Kr. e. 2500 körül virágzott. Stratégiai fekvése révén kulcsfontosságú kereskedelmi és kulturális csomópont volt, összekötve Anatóliát az Égei-tenger térségével.

Az Anatóliában feltárt 4500 éves bálványok. Fotó: Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium/Mehmet Nuri Ersoy

Az idei ásatások legkiemelkedőbb lelete hét emberalakú bálvány, amelyeket gondosan egy tűzhely körül helyeztek el. A régészek szerint ez a szándékos elrendezés rituális gyakorlatokra utal. Az ősi közösségekben a tűzhely a meleg, a táplálék és a védelem forrása volt, egyben szent fókuszpont, ahol szertartásokat tartottak és az isteneknek áldoztak. A tudósok feltételezik, hogy a bálványok ősöket, védőszellemeket vagy isteni alakokat jelenítettek meg. A tűzhelyhez kötődő rituális csoportjuk közvetlen bizonyítékot szolgáltat a bronzkori hitvilág és a mindennapi élet összefonódására.

 

A kézművesség és a gazdasági élet nyomai

A régészek nemcsak a bronzkori bálványokra bukkantak, hanem befejezetlen kerámiaedényekre is. 

Ezek feltárják a korabeli kézművesség folyamatait: hogyan formálták, égették és készítették elő a nyers agyagot a mindennapi használathoz.

A rituális tárgyak és a műhelymaradványok együttese jól mutatja, hogy Tavşanlı Höyük egyszerre volt vallási központ és kézműves település, ahol a spirituális hagyományok és a gazdasági termelés szorosan összekapcsolódtak.

 

Folytatódó ásatások

Mehmet Nuri Ersoy hangsúlyozta: – A Tavşanlı Höyükben 4500 évvel ezelőttről származó leletek kerültek elő. A bálványok és kerámiák egyedülálló nyomokat szolgáltatnak a bronzkori Anatólia vallási rítusairól, kulturális életéről és gazdasági tevékenységéről.

A lelőhely légifotója. Fotó: Anadolu

A Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium közölte, hogy az ásatások december közepéig folytatódnak. A kutatók remélik, hogy újabb információkat nyernek a település városszerkezetéről, az itt élt emberek szokásairól és regionális kapcsolatairól. Tavşanlı Höyük a modern kutatók és a nagyközönség számára is ablakot nyit a bronzkori életre. A bálványok tanúsítják, hogyan vált a mindennapi tűzhely rituális térré, ahol a közösségek a szent és a profán világot összekapcsolták. 

A lelőhelyről előkerült használati tárgyak. Fotó: Anadolu

A felfedezés nemcsak a vallási hiedelmekre világít rá, hanem az anatóliai urbanizáció, a kereskedelem és a kézművesség történetére is. Az ásatások folytatásával Tavşanlı Höyük egyre inkább bebizonyítja, hogy Törökország egyik legfontosabb bronzkori lelőhelye.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.