A vizsgálat tart, a Strabag hallgat

Kutatja-e a Legfőbb Ügyészség, hogy kinek milyen közvetlen érdeke fűződik a Heves Megyei Főügyészségen, illetve a megyei rendőr-főkapitányságon ahhoz, hogy ne induljon nyomozás majdnem kétmillió köbméternyi építőanyag illegális kitermelése miatt? – érdeklődtünk a Legfőbb Ügyészségen, mert az említett két megyei szerv több feljelentés dacára sem folytatott érdemi nyomozást az államot megkárosító ügyben.

A Legfőbb Ügyészségen jelenleg azt elemzik, miért akadt el a nyomozás. Mint korábban megírtuk: a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) 1998-ban ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy értékű lopás miatt: az M3-as autópálya építéséhez – az MBH szerint – 1,77 millió köbméter lopott építőanyagot használtak fel a kivitelezők. A fővállalkozó a Strabag Hungária volt.
Legalább hatszázmillió forintos közvetlen kára származott az államnak abból, hogy az M3-as autópálya 1998-ban átadott Gyöngyös–Füzesabony közötti szakaszához 1,77 millió köbméter, illegálisan kitermelt építőanyagot használtak fel a kivitelezők, amely után nem fizettek bányajáradékot – állítja a Magyar Bányászati Hivatal (MBH), amely a „földlopás” miatt feljelentést tett a Heves megyei nyomozó hatóságoknál. Miután a nyomozást megszüntették, az MBH a legfőbb ügyészhelyetteshez fordult. A nyomozást a Legfőbb Ügyészség sem tudta felgyorsíttatni, bár kétségtelen, tett rá kísérletet: a Magyar Nemzet tudomása szerint a Legfőbb Ügyészség nyomozás-felügyeleti főosztályának vezetője, Csótó Istvánné még 1999. január 25-én pótnyomozást rendelt el, amelynek eredménye még jelen pillanatban sem ismert. A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Horányi Miklós azt mondta kérdésünkre, hogy most tájékozódnak arról, milyen foganatja volt a pótnyomozást elrendelő 1999-es határozatnak, s miután érdemi információkhoz jutnak, megválaszolják lapunk kérdéseit, többek között azt, hogy a rendőrségen vagy az ügyészség berkein belül kit, milyen érdek ösztönzött korábban a nyomozati eljárás megszüntetésére.
A Heves Megyei Rendőrkapitányságon is tájékozódni kívánt lapunk, ott azonban azt a választ kaptuk, hogy a megyei főügyészség az építőanyag-lopás miatt tett feljelentés nyomán születetett összes okmányt váratlanul bekérette, s mindaddig, amíg vissza nem kerül az aktahalmaz a rendőrkapitányságra, a rendőröknek nem áll módjukban tájékoztatni lapunkat.
Az érintett szereplők közül mindössze az M3-as építésének korábbi fővállalkozója, az osztrák érdekeltségben lévő Strabag Hungária zárkózott el mereven attól, hogy bármiféle tájékoztatást adjon az MBH feljelentéséről, a feljelentés szerinti, különösen nagy értékre elkövetett lopásról. Arra voltunk kíváncsiak – számos részletkérdés mellett –, hogy végzett-e a Strabag bányászati tevékenységet az MBH által megjelölt ingatlanokon, s ha igen, volt-e kitermelésre engedélye az illetékes bányakapitányságtól? Milyen módon számlázták – akár a Strabag, akár a kitermelési tevékenységet folytató alvállalkozók – az illegálisan kitermelt építőanyagot?

Az MBH szerint Halmajugrán 15 ezer köbméter homokot, Karácsond térségében tízezer köbméter homokot, 650 ezer köbméter közlekedésépítési anyagot; Gyöngyöshalász térségében 300 ezer köbméter tömör téglaagyagot és közlekedésépítési homokot; Abasáron 200 ezer köbméter vegyes anyagot; Kál térségében 550 ezer köbméter közlekedésépítési homokot; Nagyúton és Ludason 100-100 ezer köbméter közlekedési agyagot termeltek ki illegálisan.