Amerika vádol, Bin Laden tagad

Oszama bin Laden, a világszerte körözött szaúdi milliárdos tagadta, hogy bármi köze lenne a szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletekhez. Az Egyesült Államok ennek ellenére immár a legfelsőbb szinten őt vádolja a több ezer civil halálát okozó tragédia kiterveléséért, és azt fontolgatja, hogy hol és milyen módon lehetne csapást mérni rá és szervezeteire.

Az Egyesült Államok ujjal mutat rám, de én kategorikusan kijelentem: nem tettem semmit – mondta Bin Laden az AIP afgán hírügynökséghez eljuttatott közleményben, és hangsúlyozta: jelenleg is Afganisztánban van, mint Mohammed Omar mollának, a tálibok vallási vezetőjének a híve. A molla vasárnap sürgős tanácskozásra hívta össze Kabulba az ország iszlám vallási elöljáróit, hogy egy esetleges amerikai támadással szembeni védelemről tárgyaljanak. Az Afganisztánt uraló tálibok arra szólítottak fel minden külföldit, hogy hagyják el Afganisztánt. Ezzel egy időben kiderült, Bosznia-Hercegovina jelenlegi ENSZ-nagykövete irányításával tüntették el állítólag két évvel ezelőtt annak nyomait, hogy Bin Laden terroristavezér 1993-ban az ország bécsi nagykövetségén boszniai útlevelet kapott. A szarajevói Dan című lap szerint a terroristavezér hálából kapta az útlevelet, mert segítette a muzulmán hadsereget, és iszlám fegyvereseket küldött az országba.
Az amerikai véleményekkel szemben az európai rendőrhatóság, az Europol igazgatója szerint nem szabad elhamarkodottan megvádolni Oszama bin Ladent a merényletek megszervezésével. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és elnöki tanácsadó pedig arra figyelmeztetett: tévhit azt gondolni, hogy egyetlen válaszcsapással, akár Bin Laden megsemmisítésével megoldható a világterrorizmus problémája.
Abdul Szattar pakisztáni külügyminiszter szerint országa teljes támogatásáról biztosítja a nemzetek közösségét a terrorizmus elleni harcban, de hangsúlyozta, hogy egy esetleges katonai akciónak az ENSZ keretein belül kell zajlania. Amerika egy csoportot küld a napokban Pakisztánba annak nyomán, hogy az iszlámábádi vezetés úgy döntött: együttműködik a terrorizmus elleni küzdelemben.
Irán kész megvédeni saját területét, ha az Egyesült Államok megtorló akciót intéz Afganisztán ellen, miközben Washington üdvözölte Teherán csatlakozását a terrorizmusellenes koalícióhoz. Izrael ugyanakkor nem hajlandó olyan antiterrorista koalícióban részt venni, amelyben ott van Irak, Irán és Palesztina is.
India az afganisztáni tálibokkal és más harcos muzulmán csoportokkal kapcsolatos információkat adott át az Egyesült Államoknak. A belügyminisztérium egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Afganisztán megtámadása esetén összecsapások várhatók a különböző indiai vallási közösségek között. Különösen India legnagyobb államában, Uttar Pradesben nagy a feszültség a hindu és a muzulmán közösség tagjai között.
Szaddám Huszein iraki elnök szombaton felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától. Az iraki rezsim vezetője figyelmeztette Washingtont és szövetségeseit, hogy ne mérjenek katonai csapást egyetlen iszlám országra sem, egyben emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok katonai csapásai és az ENSZ-embargó hatásai következtében országában már több mint másfél millió ember vesztette életét.
Indonézia egyik vezető politikusa arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy ne tegye bűnbakká a muzulmánokat a múlt keddi terrortámadásokért.
Eközben az orosz védelmi miniszter riadókészültségbe helyezett egy Tádzsikisztánban állomásozó orosz hadosztályt, döntését „a térségben kialakult helyzettel” magyarázva.
***
Belső ellenzéket gyanít Irak. Az iraki alelnök szerint a múlt keddi egyesült államokbeli merényleteket amerikai ellenzékiek követték el. Az alelnök azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy szítja az arabok és az iszlám elleni gyűlöletet, és a támadásokat az Egyesült Államok rossz irányú politikája eredményének nevezte.