Tony Blair brit miniszterelnök gyakorlatilag hadat üzent Afganisztán tálib kormányzatának, amikor kijelentette, hogy miután nem hajlandó kiadni Oszama bin Ladent, és így azonosítja magát a fundamentalista muzulmán terroristákkal, az Egyesült Királyság hivatalosan ellenségnek tekinti. A brit miniszterelnök ezzel minden eddiginél világosabban közölte, hogy amennyiben a kabuli kormányzat nem teljesíti a terrorista vezér kiadatására és a terroristák táborainak lezárására irányuló követelést, számolnia kell a fegyveres támadással. A kormány csütörtökre újból rendkívüli ülésre hívja össze a parlamentet, habár korábban megegyezett a vezető politikusokkal, hogy már az alsóház ülése előtt folyamatba teheti a hadműveletek megindításához szükséges lépéseket. Tony Blair egyben azonnali segélyt ígért az afgán menekülteknek. Kijelentette, hogy az Egyesült Királyság és szövetségeseinek kilátásba helyezett katonai akciója nem Afganisztán, hanem a hatalmat gyakorló tálib kormányzat ellen irányul. Ez a kijelentés egyben azt is jelenti, hogy bármilyen formát öltsön is a szövetségesek akciója, annak célja nem kizárólag Oszama bin Laden kézre kerítése, hanem a tálib rendszer megdöntése is lesz.
A miniszterelnöknek egy diplomáciai bonyodalommal is meg kellett birkóznia. Amikor Jack Straw külügyminiszter teheráni látogatását megtervezték, a tervek értelmében visszaútban Izraelben találkoznia kellett Saron izraeli miniszterelnökkel és Peresz külügyminiszterrel. Az izraeli fél azonban lemondta a látogatást, mert a külügyminiszter egy újságcikkben azt írta, hogy az arab terroristák akcióinak hátterében ott van az elkeseredés is a palesztinai kérdés megoldatlansága miatt. Az izraeli kormány szerint mind ez a megállapítás, mind az, hogy Straw cikkében Palesztináról és nem Izraelről ír, elfogadhatatlan az izraeli kormány szempontjából. A brit miniszterelnök negyedórás telefonbeszélgetés során megbékítette az izraelieket és lehetővé tette, hogy a külügyminiszter látogatása a tervek szerint megtörténjen.
Kallas ismét Moszkvát vádolja
