Bush számít az európaiakra

Beindult a diplomáciai nagyüzem az amerikai fővárosban a terrorellenes nemzetközi koalíció létrehozása érdekében. Ezekben a napokban a korábbi programegyeztetések alapján is esedékes volt több fontos külföldi személyiség washingtoni látogatása, ám a múlt kedden történtek új értelmet adtak ezeknek a látogatásoknak.
Kedden este Jacques Chirac francia államfő biztosította teljes támogatásáról George W. Bush amerikai elnököt a terror elleni fellépést illetően. Szerdán Igor Ivanov orosz külügyminiszter és Joschka Fischer német külügyminiszter tárgyal az amerikai fővárosban. Ivanov, kedd esti érkezése után azt mondta riportereknek: ismét bebizonyosodott, hogy a terrorizmus nem ismer határokat. Az orosz külügyek irányítója szerint a terrorizmussal az egész civilizált közösségnek szembe kell szállnia, és az Egyesült Államok számíthat Oroszország támogatására. A terrorizmusellenes diplomácia mellett Washington az erődemonstrációt is fokozatosan kibontakoztatja. Szerdán a norfolki kikötőből kifutott – és hivatalos közlés szerint a Földközi-tenger felé tart – a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozó hajó.
A katonai akciót illetően több neves személyiség is óvatosságra int: Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet a minap annak a reményének adott hangot, hogy a Bush-kormány nem fogja belehajszolni magát valami olyan katonai akcióba, amely a terrorizmus kiirtására önmagában alkalmatlan, viszont felkorbácsolhatja az indulatokat bizonyos veszélyes, konfliktusos régiókban. A Nobel-békedíjas amerikai Jody Williams felemelte szavát az ellen, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyveres beavatkozással álljon boszszút Afganisztánban a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt. Jody Williams kijelentette, hogy a bűnösöket felelősségre kell vonni nemzetközi bíróságon, „de az semmire nem szolgál, hogy polgári lakosokat ölnek meg a merényletekre válaszul.”
Az orosz ortodox egyház egyébként támogatja, hogy az Egyesült Államok katonai akciókkal torolja meg a New York és Washington ellen elkövetett terrortámadásokat. Kirill metropolita, az egyház külügyi osztályának vezetője leszögezte: Amerikának nem csak erkölcsi, hanem keresztény szempontból is joga van a válaszcsapásokra. Az egyházi vezető azonban ártatlan emberi életek kioltásának megelőzése érdekében nagy körültekintésre hívta fel az Egyesült Államokat.
Az amerikai kereskedelmi miniszter közben bejelentette: az Egyesült Államok által a nemzetközi porondon igénybe vehető eszközök széles skáláján egyebek közt szóba jöhetnek a nemzetközi gazdasági szankciók is. Donald Evans kereskedelmi embargós intézkedéseket helyezett kilátásba azon országokkal szemben, amelyek nem akarnak együttműködő módon csatlakozni a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemhez.
Bombafenyegetés miatt a spanyol Iberia légitársaság Costa Rica fővárosából, San Joséból Miamiba tartó repülőgépe szerdára virradóra katonai repülőgépek kíséretében volt kénytelen leszállni Miamiban. A gépet átvizsgálták, azonban bombát nem találtak. Kedden egyébként két vadászbombázó Chicago felett üldözőbe vett egy amerikai utasszállítót, amely meghibásodott rádiója miatt nem tudott válaszolni a járőröző gépeknek. A kapitány végül kénytelen volt bekapcsolni a gép azonosító rádiójeladóját, hogy tudassa: rádiója felmondta a szolgálatot. Ezután visszafordult Chicagóba, hogy kijavíttassa a műszaki hibát. Az amerikai elnök a terrortámadások után felhatalmazta a hadsereget, hogy lőjön le minden repülőgépet, amely közvetlen veszélyt jelent polgári létesítményekre.

Pontosítják a terrorizmus fogalmát. Az Európai Unió első ízben tett lépést a tagországok közötti büntetőjogi együttműködés konkretizálása felé szerdán, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a terrorizmus közös meghatározására, illetve az egységes európai letartóztatási parancsra vonatkozó javaslatokat. Jelenleg a tagországok jogrendjei között nagy eltérések vannak a terrorizmusnak minősülő cselekmények kezelését illetően. A testület szerdán két, egymással szorosan összefüggő javaslatot hagyott jóvá: az egyik a terrorcselekményeknek az unióban közösen elfogadandó pontos meghatározására vonatkozik, a másik a súlyosabb, nemzetközi bűncselekmények esetében alkalmazandó, úgynevezett európai letartóztatási parancs intézményét vezeti be. Utóbbi a hagyományos kiadatási eljárások helyébe lépne, és valamennyi súlyosabb nemzetközi bűncselekményre – például kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem – érvényes lenne.