Fúziók a fuvarpiacon

Már ma is meghatározza a hazai fuvarozási és logisztikai szektor működését a globalizációval együtt járó ipari koncentráció, és ez az állapot az EU-csatlakozást követően is komoly nehézségeket okoz a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Az EU-csatlakozást követően várhatóan még több lesz ebben az ágazatban a felvásárlás és az összeolvadás, mint eddig.
Magyarországon 26 700 fuvarozó cég tevékenykedik, amelyek döntő része kis- és közepes, az egyre erősödő piaci versenyben abban az esetben lesz biztosított a fennmaradásuk, ha szakmai szervezetekbe tömörülve egységesen lépnek fel, vagy ha helyet kapnak a domináns cégek alvállalkozói között. Mint az a Közlekedés és fuvarozás 2001 konferencián tegnap elhangzott, jelenleg a nemzetközi fuvarozásban részt vevő magyar cégeknek itthon is komoly konkurenciát jelentenek a keletről vagy délről érkező járművek, ugyanis ezek tulajdonosai vagy üzemben tartói a piaci árnál jóval olcsóbban vállalják el a fuvarokat. Ezt a helyzetet pedig éppen az EU-csatlakozás változtatja meg: a szigorú jogi és környezetvédelmi előírások miatt csökken a keleti vagy déli fuvarosok száma.
A kellő tőkeerővel rendelkező hazai nagyvállalkozásoknak kedvezőbb a helyzetük, a felvásárlásokat azonban abban az esetben kerülhetik el, ha folyamatosan bővítik szolgáltatásaik körét, megújítják járműparkjukat, illetve új piacokra lépnek be. A tőkeerős hazai cégek például megvethetik a lábukat a keleti és dél-európai piacokon. Ez elé – főleg a közép-európai felvásárlásokat követően – a szintén ebbe az irányba terjeszkedő külföldi multinacionális vállalatok akadályokat gördíthetnek. A konferencia előadói szerint az EU-csatlakozásra készülve, illetve a későbbi piaci jelenlét miatt a hazai nagyvállalatok számára is elsődleges, milyen stratégiai szövetségekhez csatlakoznak, illetve milyeneket alakítanak ki.