Hazánk diplomáciai offenzívája

A határnyitás tizenkettedik évfordulójával és a magyar kormányfő hivatalos németországi látogatásával egy időben megnyitja kapuit az új magyar nagykövetség Berlinben. Egyebek közt erről, valamint a magyar gazdaságdiplomáciai és kulturális offenzíváról, a budapesti német nyelvű egyetemről és az úgynevezett Délkelet-európai Unió sokat vitatott tervéről beszélgettünk hazánk berlini nagykövetével, Prőhle Gergellyel.

A kancellári meghívással mintha némileg felengedni látszanának a közelmúltban kissé hűvös magyar–német hivatalos kapcsolatok, s a közeledés kezdete lehet a berlini magyar nagykövetség megnyitása. Az ünnepség lényegében egy nagyobb rendezvénysorozat „előhangja”. Mire számíthatunk a két ország viszonyában a következő hetekben, hónapokban?
– A rendezvénysorozatnak része egy gazdaságdiplomáciai offenzíva, valamint hangsúlyozottabb kulturális jelenlét Berlinben. A gazdaságdiplomáciai offenzíva keretében a legfontosabb városokban bemutatjuk a Széchenyi-tervet. Ennek lényege, hogy a nagy német vállalatokon kívül – amelyek gyakorlatilag már jelen vannak Magyarországon – a középvállalatokat is meggyőzzük, fektessenek be hazánkban. Ez ugyanis az a terület, ahol még fejleszthetők a gazdasági kapcsolataink. Szeretnénk, ha Magyarországon fejlődne a beszállítói ipar, azaz, hogy például az itt gyártott Audikba minél több alkatrészt magyarok gyártsanak. Ezt próbáljuk előmozdítani ezekkel az ak-ciókkal. Megpróbáljuk a befektetési lehetőségek egész sorát feltárni – ennek első fázisa az a berlini és düsseldorfi előadás, amelyen részt vesz Matolcsy György gazdasági miniszter, és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond.
– Említette a kulturális offenzívát, ám hogyan tudják ezt összehangolni a németországi kultúrintézetek programjával?
– Berlinben kiváló kulturális intézet működik, ez a Collegium Hungaricum. Semmiképpen sem szeretnénk velük konkurálni, ugyanakkor az új nagykövetségi épületet vétek lenne nem kihasználni. Az épülethez egy hatalmas előadóterem, valamint egy nagyon szép kiállítóterem is tartozik – s ez Berlin szívében, a brandenburgi kapunál igazi kincs. Így rögtön a nagykövetség megnyitásakor megnyílik egy kiállítás, amely a 175 éves herendi porcelán-manufaktúrát mutatja be. Felolvasást tart Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos, Lux Erika pedig zongorázik majd. Lakner Lászlónak is lesz tárlata, aki az idén a velencei biennálé magyar főszereplője volt. Őszre tervezünk egy nagybányai kiállítást is, ez azért egyedülálló, mert a képek német magángyűjteményekből kerülnek majd elő, tehát ezeket a festményeket nyilvánosan még soha nem mutatták be.
– Bizonyos szempontból egyedülálló kezdeményezésnek nevezhetjük a budapesti német nyelvű egyetemet is. Néhány hónapja azonban még meglehetősen parázs viták zajlottak Magyaror-szágon az intézményről. Hogyan állnak pillanatnyilag az előkészületek?
– Berlinben kimondottan üdvözölték a kezdeményezést, a német kultúrának van ugyanis egyfajta közép-európai összekötő jellege. Már csak azért is pozitív az egyetem fogadtatása, mivel mi magunk láttunk hozzá, a közép-európai gondolat újraélesztése és ébren tartása jegyében. Az épület felújítása jelenleg még zajlik, s az biztos, hogy az előkészítő tanév szeptember–októberben beindul. Elsősorban olyan külföldi előadókat hívtunk meg, akikre a későbbiekben is számítunk – akár az egyetem oktatói karában is. Úgy vélem, hogy az egyetem célkitűzései, azaz hogy jogi, gazdasági, diplomáciai és kultúrtörténeti szakágakat öleljen fel, teljes mértékben megfelelnek a berlini elvárásoknak.
– Ha már a vitáknál tartunk: elég nagy visszhangot váltott ki a német konzervatív pártok közelmúltbeli bejelentése az úgynevezett Délkelet-európai Unióról, amelyben hazánk kulcsszerepet játszana. Magyarországon azonban nem fogadták kitörő örömmel az elképzelést...
– Az elképzelés szerint Magyarország és Görögország az úgynevezett Délkelet-európai Unió részévé válna. Görög nagykövet kollégámmal rögtön megkérdőjeleztük a koncepció helyességét, noha – s ez nagyon fontos – a hivatalos iratban, valamint a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkben Magyarország abszolút pozitív példaként említtetett. Olyan országként, amelynek példás a kisebbségpolitikája, s a tervezett Délkelet-európai Unióban ezt a kisebbségpolitikát kellene másoknak is példaként közvetítenie. Magyarország így került ebbe az összefüggésbe. Korántsem arról van tehát szó, hogy le akarnak minket tolni Közép-Európából Délkelet-Európába, vagy ha úgy tetszik, a Balkánra. A koncepciót a német külügyminiszté-rium sem támogatja, tehát nem kell amiatt aggódnunk, hogy az elképzelés záros határidőn belül megvalósul.