Hiányosságok a hitoktatásban

Nagy gond, hogy a jelenlegi törvények alapján a hitoktató nem minősül pedagógusnak és az egyházi fenntartású iskolák kivételével nagyon sok helyen nehéz megtartani a hittanórákat – mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára a testület őszi ülését követő sajtótájékoztatón.

Racionalizálni kell a hazai szemináriumi képzés rendszerét a főpapi testület véleménye szerint. Eszerint a jövőben várhatóan egységes felvételi rendszert vezetnek be, a jelenlegi kilenc kispapképzőből pedig valószínűleg né-hányat összevonnak. Egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy a budapesti központi szeminárium és a nyíregyházi görög katolikus szeminárium továbbra is önálló intézmény marad.
A főpapi testület az Oktatási Minisztérium felkérésére országos felmérést végzett a hazai hittanoktatás helyzetéről. Veres András püspök szerint az egyházi vezetők örömmel állapították meg, hogy növekedett a hitoktatásban részt vevő gyermekek száma. A felmérés szerint azonban a katolikus iskolák kivételével nehezen tudják a hittanórákat védett időpontban megtartani. A főpapi testület tagjai azt is nehezményezik, hogy az iskolai vezetés a hitoktatást gyakran még a szakkörökkel sem tekinti egyenértékűnek, a váratlan óracserékről pedig ritkán értesítik a hitoktatót. Nagy gond, hogy a jelenlegi törvények alapján a hitoktató nem minősül pedagógusnak.
– A jövő évi parlamenti választások előtt minden bizonnyal körlevelet tesz közzé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is – jelezte Veres András püspök. A konferencia titkára leszögezte, hogy Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspöknek joga volt a választások kapcsán körlevelet kiadni saját egyházmegyéjében, és erről nem volt köteles tájékoztatni a püspöki testületet.