Horgászturista központtá válhat a Balaton

Évtizedek óta tart a halász-horgász viszálykodás a Balatonon, és az őszi nagy süllőszezon előtt ismét fellángoltak az ellentétek. A horgászok szerint nincs hal, mert a nyereségérdekelt halászcég „kirabolja” a tavat. Révfülöpön, a hét végi, regionális horgászfórumon Bóka István képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke elmondta: a kormányzat célja, hogy a tavon megszűnjön a nyereségorientált halászat, és a Balaton a nemzetközi horgászturizmus központjává váljon.

A Balatoni Halászati Rt. iparszerű, üzemi halászatot folytat a tavon, tehát a Balatont, ezt a páratlan nemzeti kincset és rendkívül kényes ökológiai rendszerű élővizet csak tógazdasági objektumnak tekinti – fogalmazták meg panaszaikat a balatoni horgászok küldöttei Révfülöpön, a mintegy 30 ezer állandó lakosú és 65-70 ezer vendéghorgász képviseletében. Nemes halból már alig van a tóban – hangoztatták –, viszont a napijegyek árát száz százalékkal emelték. Elmaradtak már a külföldi horgászok is, holott a szezon meghosszabbításának a legjobb és legjövedelmezőbb módja a horgászturizmus lenne. Az őshonos halfajok közül pedig sok kipusztult a mindent felfaló tájidegen angolna betelepítésével, de „időzített bombaként ketyeg” a tóban az iszonyatos mennyiségű busatömeg is, amelynek a lehalászása nem is megoldott – tették hozzá a horgászvezetők.
– Kiemelt célunk, hogy a Balaton Európa egyik legkedveltebb horgásztava legyen. A kormányzati szándék az, hogy a Balatoni Halászati Rt. a tavon csak közhasznú tevékenységet végezhessen – hangsúlyozta a révfülöpi fórumon Bóka István képviselő, a BFT elnöke.
Ugyanakkor védelmébe vette a halászcéget is (a horgászfórumra szándékosan nem hívták meg a képviselőiket), mondván: a Balatoni Halászati Rt. az adottságaiból és feladataiból következően egy logikus rendben dolgozik. Károsan is ugyan, de logikailag rendben lévően. Ez egy nyereségorientált, piacközpontú szervezet, s a változtatást nem a cégnek kell elindítania, hanem az rt. tulajdonosának és annak, aki a jogi szabályozásra hivatott. A halászcég menedzsmentje csak végzi a dolgát, azt teszi, amit elvárnak tőle egy profitérdekelt cég élén – szögezte le Bóka István. Hozzátette: az rt.-nek vagy jogutódjának elsődlegesen majd a tó ökoló-giai egyensúlyára kell vigyáznia, illetve fő feladata lesz a rendkívüli mennyiségű, a tó élővilágát veszélyeztető busa kifogása, a szelektív, ökológiai szemléletű halászat biztosítása. A Balatonon sem lehet helye a piaci, üzleti érdekeltségű halászatnak, viszont a cég bevételkiesését az államnak kell pótolnia – vélekedett Bóka, hozzátéve: ugyanakkor közvetve ez mégis hasznot hoz az államnak, mert nagyobb bevételekhez jut majd a horgászturizmus fellendüléséből.
A fórumon jelenlévő Loydl Tamás kormányfőtanácsos hangsúlyozta: a balatoni régió komoly eredményeket mutatott fel az utóbbi két évben, s a horgászoknak is olyan egységes képviselet kialakítására kell törekedniük, amely hatékonyan tudja képviselni az érdekeiket és védeni a Balaton érdekeit. A kormányzatnak szüksége van az erős civil szervezetek támogatására is – tette hozzá –, hogy balatoni gazdálkodást és tókezelést végre egységesen és megnyugtatóan lehessen megoldani.