Kiköltöznek és korszerűsítenek

Mórahalmon és környékén jelentős múltra tekint vissza a kistérségi együttműködés, aminek legékesebb bizonyítéka a látványos tanyafejlesztés. Tizenöt település azzal a céllal hozta létre a Homokhát Eurointegrációs Kht.-t, hogy a legégetőbb infrastrukturális gondokat felmérje, és azok orvoslására ajánlásokat dolgozzon ki.

Mórahalom és vidéke az ország egyik „legtanyásabb” területe, a térség tízezer tanyáján húszezer ember él. Erről a mikrovilágról a Homokhát Kht. úgy kapott pontos képet, hogy tízezer kérdőívet küldött a tanyatulajdonosokhoz. Az országban egyedülállónak számító felmérés tanulságairól a kht. ügyvezetője, Matula Anikó tájékoztatta a Magyar Nemzetet.
Nem felel meg a valóságnak az a vélekedés, hogy a külterületen csak az idősek aránya növekszik, ugyanis legalább annyi 25 évnél fiatalabb él itt, mint amennyi 60 évnél idősebb. Szó sincs arról, hogy a külterület elnéptelenedik, a megkérdezettek fele legsürgetőbb teendőnek a gázvezeték- és az útépítést tartja, mert komfortosabbá akarja tenni otthonát, és csökkenteni az elszigeteltséget. Ezért jelentős anyagi áldozatra is képesek lennének.
Pusztamérges lakosságának kilencvenöt százaléka felajánlotta, hogy saját zsebből is fizeti az út- és csatornabővítést. A statisztikai összesítésből kiderült, hogy a külterületi lakosságnak csak egynegyede rendelkezik állandó munkahellyel, a többség egy-két hektáros parcellán gazdálkodik, és abból tartja el családját. Az állásban lévőknek közel fele Szegedre ingázik. Az aktív korúak húsz százaléka nem végezte el a nyolc általánost, negyvenhárom százalékuk igen. Az érettségizettek aránya tizenegy, a diplomásoké négy százalék.
Ennek a mikrovilágnak az életformája a városiak körében azért válik népszerűvé, mert a városban a rezsiköltségek sokkal gyorsabban emelkednek, mint a tanyán. Egy városi panelotthon árának feléért megvásárolható egy külterületi lakóház, amely azért olyan olcsó, mert az házaknak több mint a fele 1900–1945 között épült, kétharmadában nincs angolvécé, negyven százalékából hiányzik a fürdőszoba. A kérdőívekből az is kiderült, hogy a helybeliek legfőbb törekvése a komfortfokozat növelése. Az infrastruktúra fejlesztésén kívül legfontosabb program a munkahelyteremtés. Ennek szellemében a kistérség központjában, Mórahalmon kormányzati segítséggel ipari parkot alakítottak ki, ahová eddig tizennégy termelőüzem települt.