Berki Ádám, a köztársasági elnök jelöltje az adatvédelmi biztosi posztra a titkos szavazáson nem kapta meg az Országgyűléstől a szükséges kétharmados támogatást, mivel 183 igen szavazat mellett 123-an nemmel voksoltak. A parlament nem tudta megválasztani Bánk Attila személyében az Országgyűlés új alelnökét, ugyanis a szavazás érvénytelen volt. A titkos szavazás során a szükséges 194 szavazat helyett csak 188 képviselő adta le a voksát, az MSZP és az SZDSZ képviselői át sem vették a szavazólapokat. Ugyancsak határozatképtelenség miatt nem született döntés a bizottsági helyek kisgazdákat érintő változásairól. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője megjegyezte: a hat parlamenti párt 1998-ban megállapodott arról, hogy kölcsönösen támogatják egymás személyi javaslatait. Sajnálatát fejezte ki, hogy az MSZP és az SZDSZ már második alkalommal akadályozta meg, hogy az Országgyűlés adatvédelmi biztost válaszszon. Felhívta a figyelmet arra: Mádl Ferenc államfő a törvényi előírásoknak megfelelő személyt jelölt.
Pogácsás Tibor (Fidesz) az azonnali kérdések órájában azt tudakolta, vajon kik működtetik a vecsési „számlagyárat”. Arról is érdeklődött, hol tart a nyomozás a mintegy 6,5 milliárdos áfacsalási ügyben. Tállai András, a Pénzügyminiszté-rium politikai államtitkára válaszában kifejtette: az APEH Bűnügyi Igazgatósága 2000 szeptembere óta folytat nyomozást az ügyben. A hamis bizonylatok társadalmi szervezetekhez, magán- és társas vállalkozásokhoz és az MSZP-hez is eljutottak. Az államtitkár furcsállta Kovács László pártelnök állítását, amely szerint az MSZP-nek adott számlák nem fiktívek.
A fideszes Fazekas Sándor az azonnali kérdések órájában arra szólította fel az MSZOSZ vezetőit, hogy számoljanak el a szakszervezet központi székházának eladásából befolyt egymilliárd forinttal. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a múltban emberek milliói voltak kénytelenek szakszervezeti tagdíjat fizetni, ezért ki kellene kérni a véleményüket az eladásról, vagy visszaadni egykori befizetésüket. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára válaszában hangsúlyozta: a székházeladás jogilag támadhatatlan. Hozzátette ugyanakkor, hogy az 1997-ben megalkotott jogszabály nem korlátozza a szakszervezeteket ingatlanjaik eladásában, ellentétben más társadalmi szervezetekkel, amelyek 15 évig nem idegeníthetik el az ingyenesen kapott ingatlanjaikat.
T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) és Kiss Gábor (MSZP) azt kifogásolta, hogy a beregi árvízkárosultak részére nem készülnek el határidőre, szeptember 30-ig a helyreállított és az újjáépített házak. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter válaszában idézett az idevágó kormányhatározatból, amelyben az szerepel: a kormány lehetőség szerint törekszik a munkák szeptember végi befejezésére. Utalt arra, hogy sok házról időközben derült ki, hogy mégsem menthető meg, újat kell építeni helyette, többek között ezért húzódnak el a munkálatok. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára arról beszélt: a kormány megtartja ígéreteit, a munkát pénzhiány nem fogja hátráltatni.
Katona Béla (MSZP) Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett interpellációjában azt kifogásolta, hogy szerinte eltérő módon járnak el a nyomozó hatóságok a fideszes vagy a párthoz közel álló személyekkel, illetve a más párthoz tartozókkal szemben. Példaként említette, hogy míg Szabadi Béla volt FVM-államtitkárt igen gyorsan előzetes letartóztatásba helyezték, addig Pintér Sándor belügyminiszterrel szemben Tasnádi Péter által megfogalmazott vádak ügyében eddig semmi nem történt. A legfőbb ügyész válaszában kifejtette: az ügyészség minden esetben a törvényeknek megfelelően jár el, függetlenül az érintett személy pártbéli hovatartozásától. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az eljárási szabályok alapján mindig az adott ügy körülményei is befolyásolják a foganatosított intézkedéseket. Katona Béla viszonválaszában úgy fogalmazott: ő Polt Pétert már megválasztásakor sem tartotta alkalmasnak, most pedig a legfőbb ügyész „egyetlen értelmes mondatot sem mondott”.
Hende Csaba igazságügyi államtitkár Rozgonyi Ernő (MIÉP) felszólalására adott válaszában egyetértett azzal, hogy Medgyessy Pétert (az MSZP miniszterelnök-jelöltjét) is felelősség terheli a Postabank, illetve a CW Bank ügyei miatt. Hozzátette: értesülései szerint hamarosan lezárulhat a Princz Gábor elleni nyomozás. Hende Csaba megjegyezte: az igazságszolgáltatás Magyarországon kizárólag a független bíróságok hatáskörébe tartozik, a kormánynak nincs joga beavatkozni az eljárásokba.
Kovács László (MSZP) napirend előtt arról szólt, hogy a kisgazda frakcióból történt kizárásokkal „csendben kimúlt” a koalíciós többség. A pártelnök szerint egy normálisan működő demokráciában ilyenkor feloszlik a parlament, és kiírják a választásokat, vagy bejelentik, hogy kisebbségi kormányzás kezdődik. Kovács László az MSZP nevében felszólította a kormányt, hogy a választásokig ne kössön jelentősebb nemzetközi szerződést, ne vállaljon kötelezettségeket a következő kabinet terhére, és állítsa le a személycseréket. – Az MSZP elnöke téved, amikor kisebbségi kormányzásról beszél, hiszen a független képviselők egy csoportja folyamatosan támogatja a koalíciót – reagált az elhangzottakra Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Megjegyezte: ha az ellenzék elég erősnek érzi magát, az alkotmány értelmében konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élhet a kormánnyal szemben.
*
Szájer József (Fidesz) Kovács László szocialista pártelnök kisebbségi kormányzással kapcsolatos kijelentésére úgy reagált: sem a gyakorlat, sem szám szerint nem került kisebbségbe a koalíció. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesznek 142, az MDF-nek 16, az FKGP-nek – a kizárások után – 34 képviselője van, és korábban szerződést írtak alá négy egykori kisgazda, jelenleg független képviselővel. A számokat összeadva egyértelmű a kormányzati többség.
Kaja Kallas
Kallas ismét Moszkvát vádolja
