Tovább mélyülhet a gabonapiacon kialakult zavar, aminek következtében a termelők tönkremehetnek, ha nem kerül rendezésre rövidesen az ágazat tűrhetetlen helyzete – szögezte le tegnap sajtótájékoztatón Szemenyei Sándor, az Országos Gabona Terméktanács (OGT) elnöke. Ez idáig csupán 150-200 ezer tonna kalászosgabona hagyta el az országot, és az árutőzsdén is alig születnek kötések. A termelőknek gondot okoz a közelgő kukoricabetakarítás is, mert a tengerit nem tudják raktárakba helyezni az ott lévő kenyérgabona miatt. A várható kukoricatermést hét- millió tonnára becsüli a terméktanács, amiből szintén képződik egy kétmillió tonnás árualap, így összesen négymillió tonna gabona exportálását kell megoldani, állami segítség nélkül.
Kivitelre lenne lehetőség, a belföldi szükségleteken felüli export árualap eléri a kétmillió tonnát, igaz, minőségi problémák adódnak, mert a betakarított és exportálandó búza jelentős része takarmány minőségű – ismertette Kováts Béla, az OGT ügyvezetője. Az elmúlt két évben a hazai folyamatok eltértek a világpiaciaktól, idén azonban begyűrűznek a magyar piacra is, ami tonnánként kétezer forintos veszteséget jelent a termelőknek. Deák Ferenc, a Parasztszövetség főtitkára arra emlékeztetett, hogy Vonza András agrárminiszter meghirdette azt a programot, amely arra buzdította a termelőket, hogy ne adják el azonnal búzájukat, aratás után inkább raktározzák azt a magasabb ár reményében. Az aratás befejeződött, a szaktárca mégsem tett semmilyen intézkedést a gazdák érdekében, miközben a búza ára esik. (Kovács Zoltán, a FVM közigazgatási államtitkára még a nyár közepén úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium nem tervezi az exporttámogatás meghirdetését, arról leghamarabb az augusztusi kormányülésen tárgyalnak.) A főtitkár úgy látja, hogy az elmaradt intézkedések azon családi gazdaságok tönkretételét idézik elő, amelyek megerősítését a kormányzat célul tűzte ki.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) képviseletében Tóth István, a szervezet titkára elmondta, azzal van gond, hogy nem született határozat a gabonafelesleg kezelésére, és a kérdést a MOSZ kezdeményezésével ellentétben az agrárrendtartás sem tárgyalta. Tóth István rámutatott, hogy a forint erősödése sem kedvezett az ágazatnak, számításaik szerint nyolcmilliárdos kiesést okozott. A kalászosgabona-ágazat vesztesége azonban nem ennyi, hanem a MOSZ számításai szerint összesen húszmilliárd forint. A szervezet a kukoricára is végzett számításokat, ott a veszteség mértékét 40-45 milliárd forintra becsüli, pontos adatok a betakarítás végeztével állnak rendelkezésre. Az ágazat kieséses tehát 60-65 milliárd forintra tehető.
A szakemberek úgy látják, az államnak csak a kalászosgabona piaci zavarainak megszüntetése érdekében mintegy 13-15 milliárd forinttal kellene segítenie a termelőket. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára ehhez hozzátette, a termelők költségeinek csökkentése érdekében 200 kilométeres szállítási távolságig tonnánként 1200 forintos állami szállítási hozzájárulásra lenne szükség. A piaci zavarokat fokozza, hogy az utóbbi hetekben a külpiacon eladóként megjelent Ukrajna és Oroszország is 80 dollár körüli tonnánkénti búzaárral, miközben jelenleg a Budapesti Árutőzsdén a búza átlagára 86 dollár körül mozog.
***
Leonyid Kucsma ukrán elnök utasítást adott arra: egy hónap alatt legkevesebb kétmillió tonna gabonát vásároljanak fel világpiaci árakon a termelőktől az állami tartalékba. Ezt az államfő hétfőn közölte Ivan Kirilenko agrárpolitikai miniszterrel találkozva – tájékoztatott az elnöki hivatal sajtóosztálya. Az államfő olyan árpolitikát támogatott, amely mind a falusi termelők, mind a kenyérfogyasztók számára kedvező feltételeket teremt. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyesek leszorított árakon akarnak kenyérgabonát kijuttatni Ukrajnából, és utasította a kormányt, a vámhivatalt és az igazságügyi szerveket ennek megakadályozására. (MTI)
dopping
Ez már őrület: ha botox van, miért ne lehetne doppingolimpia is?
