Politikai üzenetet vitt Közép-Ázsiába a pápa

II. János Pál pápa négynapos kazahsztáni látogatása után tegnap Örményországba érkezett, ahol három napot tölt. Az ország római katolikus közössége mindössze hat-hétezer fő, a lakosok nagy része az önálló örmény katolikus egyházhoz tartozik, amely immár ezerhétszáz éves történelemre tekinthet vissza. Annak ellenére, hogy az örmények nem ismerik el a pápa primátusát, a két egyház között elfogadható a viszony.

Bár Örményország a Szovjetunió része volt, az ott élő oroszok ortodox hitvallása nem számottevő tényező az ország vallási összetételének szempontjából, az örmények katolikusok. Kazahsztán ugyanakkor jórészt mozlim, sőt, sámánisztikus vallású népek is laknak a területén. Az ottani oroszok jóval befolyásosabbak, így a vallásuk is meghatározó.
Az ortodox keresztények vezetősége egyre keményebben bírálja a római katolikus egyházfőt utazásai miatt, amelyek során a pápa minél több hívével próbál meg találkozni. II. Alekszij moszkvai pátriárka szerint II. János Pál propagandát folytat azokon a területeken, amelyek „ősidők óta” Moszkva és Konstantinápoly fennhatósága alá tartoznak. A római katolikus egyház politikája az utóbbi időben egyre nyíltabbá vált: a világ legtávolabbi szegletében élő katolikust is megillet a védelem, a jog vallásának gyakorlására.
Kazahsztánban mintegy háromszázezer római katolikus él, a görögkeleti és az iszlám vallásúak mellett. A volt szovjet tagköztársaságban az orosz fennhatóság megszűntével feléledt a muzulmán öntudat, az őslakos kazakok és a betelepült oroszok is visszatértek a vallás vigasztalásához. Amikor ott járt, a katolikus vallást megtartó lengyel és német származású volt hadifoglyokat elsőként üdvözölte a pápa.
A vallási szerepvállalás mellett II. János Pál pápa politikai üzenetet is vitt magával Közép-Ázsiába. A hatalmas ország déli szomszédai már közvetlenül határosak az egyre nagyobb gondokkal küzdő Afganisztánnal, és várhatóan szerepet fognak játszani az amerikai hadműveletek kivitelezésében. Emellett két nappal ezelőtt a kazah elnök azt nyilatkozta, hogy kiállnak az amerikai „Végtelen igazság” mellett. Ezzel valószínűleg felkorbácsolják az indulatokat a térségben: vallásháborúról beszélnek, amikor „mozlim testvéreik” ellen támad a keresztény Amerika, ők pedig hagyják, sőt, segítenek a kereszteseknek.
A pápa ezért egységre szólított föl Kazahsztánban: a keresztények és mozlimok lépjenek föl együtt a terrorizmus és a háború ellen. Ha eltűnnének a téves vallási indulatok, és sikerülne a bosszúpolitika helyett a hit alapelveit követni, a pápa útja sikerrel járna. Igaz, II. János Pál már annak is örülne, ha az ottléte miatt az amerikaiak néhány nappal eltolnák a támadást Afganisztán ellen.