Pozitív strasbourgi jelzés

A mostani európai parlamenti jelentés a legkedvezőbb az öszszes eddigiek közül – jelentette ki Szájer József tegnapi sajtóértekezletén, amelyen a szerdán Strasbourgban elfogadott dokumentumot értékelte. Az Országgyűlés integrációs bizottságának vezetője kifejtette, hogy a jelentés számos ponton többletet is jelent. A dokumentum írásban rögzíti, hogy Magyarország minden bizonnyal azon jelöltek között lesz, amelyek, miután teljesítették a csatlakozási feltételeket, 2004-ben részt vehetnek az európai parlamenti választásokon.

A jelentés szorgalmazza azt is, hogy a csatlakozási szerződés aláírására 2002 végén kerüljön sor. Ez túllép a göteborgi célkitűzéseken – tette hozzá Szájer, mivel az ottani záródokumentum csupán annyit közöl, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a jövő év végéig be kell fejezni. Az Európai Parlament támogatja továbbá, hogy Magyarország 22 képviselői hellyel rendelkezzen a Nizzában elfogadott húsz helyett.
Szájer József új elemnek nevezte a jelentés azon részét, amely leszögezi: az Európai Unió a tagjelöltekkel szemben nem állíthat magasabb követelményeket, mint amit a tagállamoktól elvár. Tehát a jelenlegi tagjelölteknek a tagállamokkal azonos jogokat kell élvezniük. Ennek azért van jelentősége, fejtette ki a politikus, mivel korábban voltak olyan félelmek, hogy az újabb követelmények lassíthatják a csatlakozási folyamatot.
A jelentés üdvözli, hogy a politikai pártok között egyetértés van a csatlakozásról. Szájer hozzátette, hogy ez meglehetősen ritka Európában. Magyarország a jogharmonizáció előrehaladásában is „piros pontot” kapott. Külön kiemelte a jelentés azon részét, amely rögzíti, hogy Magyarország megfelel a koppenhágai politikai kritériumoknak. A dokumentum kritikusan szól a hazai korrupcióról, a börtönviszonyokról, illetve a romák helyzetéről. De, mint kifejtette, ezek a megjegyzések elismerő szavakkal is kiegészülnek.
A státustörvény kapcsán a parlamenti jelentés azt javasolja, hogy az unióban és a jelölt országokban vizsgálják meg a hasonló törvényeket. „Mivel a szöveg értékállítást nem tartalmaz, ebben az értelemben elismeri a státustörvényt” – mondta Szájer. Azt kell vizsgálni: a státustörvény összhangban van-e az EU-joganyaggal, de nem pusztán Magyarország, hanem valamennyi tagjelölt és tagország tekintetében.