Szigorúbb büntetések

Az egészségügyi szolgáltató intézmények a jövőben nonprofit formában is működhetnek, ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését, amely megteremti a szellemi szabadfoglalkozású szakorvosi jogállást is. Mikola István szakminiszter szerint ezzel hosszabb távon megszűnhet a paraszolvencia. Elsősorban a szervezett bűnözés területén válik szigorúbbá a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás. A kormány a hét második felében dönt az almatermelők támogatásáról.

Nonprofit szervezetként is működhetnek a jövőben az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények – ismertette a kormány tegnapi döntését Mikola István. Az egészségügyi miniszter szerint, ha a parlament is elfogadja a javaslatot, megszűnhet a szektorban tapasztalható „vadprivatizáció”, a kórházak egyes szerkezeti egységeinek kimazsolázása. A nonprofit működés egyik legnagyobb előnye – emelte ki a miniszter –, hogy megszűnik az intézményekben a költségvetési gazdálkodás, és ezzel lehetőség nyílik például hitelfelvételre is. Hozzátette: a nonprofit intézmények további alvállalkozói szerződéseket köthetnek gazdasági társaságokkal, ezeket a szerződéseket azonban az intézmény fenntartóinak jóvá kell hagyniuk. Az önkormányzatok megvétózhatják a szerződést, ha meglátásuk szerint az veszélyezteti a térség egészségügyi biztonságát, a szolgáltatás folyamatos működését. Változás az is, hogy az orvosi egyetemek intézményei is működhetnek majd nonprofit formában.
Ugyanezen tervezet létrehozza a szellemi szabadfoglalkozású szakorvosok jogállását is. Eszerint a szakorvosok a kórházakkal kötnek szerződést, mintegy eladják a piacon szellemi tudásukat. A szakorvosok teljesítményét a kórházak igazolása alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti ki. Mikola István szerint ezzel a rendelkezéssel hosszabb távon megszűnhet a paraszolvencia, hiszen a biztosító nem tűri „az asztal alatti pénzmozgást”. Elhangzott az is: az új jogállás annyiban különbözik a vállalkozó orvosokétól, hogy ebben az esetben az orvosok a kórház infrastruktúráját használják.
A kormány döntött a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárást szabályozó törvény módosításáról is. Ennek értelmében elsősorban a szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntetési tételek válnak szigorúbbá. Borókai Gábor kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy aki olyan szervezet működésében vesz részt, amely maffiabűnözést valósít meg, az eddigi büntetési tételek duplájára számíthat. Hangsúlyozta azt is: a jövőben már az is bűncselekménynek számít, ha valaki a maffia tagja. Súlyosabb büntetésre számíthatnak, akik vesztegetésben vagy korrupcióban vesznek részt. Ugyanakkor az aktív vesztegető büntetlenséget kaphat, ha feltárja a bűncselekményt. A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása szerint egyfokú marad a jogorvoslati rendszer, és egyelőre nem lép életbe az óvadék intézménye. Változatlan marad az is, hogy a tárgyaláson a kihallgatandó személyeket a bíróság hallgatja ki.
A kormány elfogadta a pénzügyi törvénycsomagot, amelynek egyik legfontosabb eleme a tőkepiaci törvény módosítása. Borókai Gábor megfogalmazása szerint az új törvénytervezet növeli a befektetések biztonságát, átlátható tőkepiaci mozgásokat teremt az ügyfelek érdekében. A befektetésvédelmi alap összege 2006. január 1-jétől a jelenlegi egymillió forintról kétmillióra emelkedik, 2007. december 31-től pedig hatmillióra nő.