Teljes körű a politikai támogatás

Az Egyesült Államokat megtámadták, ezért mivel az ENSZ tagállama, a szervezet alapokmányának 51. cikkelye értelmében joga van az egyéni vagy a kollektív önvédelemre. Saját magának kell eldöntenie, hogy igényt tart-e szövetségesei segítségére vagy sem – mondta lapunknak adott interjújában Kőrösi Csaba, a Külügyminisztérium NATO-ügyekben illetékes helyettes államtitkára.

Milyen lépések várhatók a NATO, illetve az egyes tagországok részéről, az észak-atlanti tanács döntésével, amely szerint az Egyesült Államok elleni terrortámadást az egész NATO elleni támadásnak tekinti?
– Az egyes tagországok képviselői a saját kormányuk által meghozott döntés alapján adták le szavazatukat az észak-atlanti tanácsban, és – hangsúlyoznám – arról szavaztak, hogy ha bebizonyosodik, hogy az Egyesült Államokat külföldről érte támadás, azt a szövetségesek saját maguk elleni támadásnak tekintik. Most először az Egyesült Államoknak kell meghatároznia, honnan érte őt támadás, majd eldöntenie, hogy az milyen válaszlépést kíván, s hogy igényt tart-e szövetségesei segítségére.
– Ha úgy határoz, hogy számít a szövetségesek segítségére, ön szerint milyen jellegű támogatásra tart majd igényt?
– Nagyon valószínű, hogy ha lesz ellencsapás, annak végrehajtása alapvetően amerikai tervek és eszközök igénybevételével történik majd. A szövetségesek esetleges segítségnyújtásának kérdését ugyan az észak-atlanti tanács vitatja meg először, s csak azután kerül az egyes tagországok kormányai elé, ám ha konkrét hozzájárulásról lenne szó, az észak-atlanti tanácsnak meg kellene várnia, amíg az egyes kormányok az adott ország nemzeti eljárási rendje szerint meghozzák döntésüket. Megjegyzem, ez a folyamat igen gyors is lehet, mint például Koszovó esetében, amikor huszonnégy óránál is kevesebb idő elegendő volt. Egyelőre azonban nincs szó arról, hogy valamiféle konkrét terv végrehajtásához az Egyesült Államok a NATO konkrét hozzájárulását kérte volna.
– Vajon milyen válaszlépéseket fontolgatnak most Amerikában?
– Ha lesz válaszlépés, az nem pusztán katonai, hanem diplomáciai és gazdasági jellegű is lesz, hiszen a cél nem egy vagy több személy megbüntetése, hanem a keddihez hasonló terrorakciók lehetőségének megszüntetése. Vagyis az, hogy – ha sikerül azonosítani a tetteseket – ezeknek a konkrét erőknek ne legyen többé módjuk hasonló lépések megtételére.
– Ha bebizonyosodik, hogy azok az országok is részesek voltak a terrorcselekményekben, amelyek már amúgy is hosszú ideje gazdasági embargó alatt állnak, nem kell-e attól tartani, hogy az újabb gazdasági megszorító intézkedésekkel az USA csak olajat önt a tűzre?
– Ennek a veszélye fennáll, éppen azért nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű komplex válaszlépések komoly tervezést, körültekintő politikai mérlegelést és kiterjedt végrehajtó apparátust igényelnek.
– Jogilag hogyan támasztható alá egy ilyen válaszadás?
– Az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye alapján az USA-nak, miután megtámadták, joga van az egyéni vagy kollektív önvédelemre. Ha a kollektív önvédelem mellett dönt, amely esetre a NATO felajánlotta segítségét, erről értesítenie kell a Biztonsági Tanácsot.
– Tehát csak tájékoztatási kötelezettsége van a Biztonsági Tanáccsal szemben?
– Igen.
– Magyarországnak mit jelenthet az észak-atlanti tanács felajánlása?
– Hazánk a NATO-tanács szerdai nyilatkozatában a többi tagállammal együtt teljes politikai szolidaritásáról biztosította megtámadott szövetségesét, de bilaterális alapon is felajánlotta segítségét, így például kutató-mentő alakulatok útnak indítását, az USA részéről azonban erre eddig igény nem mutatkozott. Bármi legyen is az Egyesült Államok válasza – akár katonai akció is –, bizton számíthat a többi NATO-tagállam, köztük Magyaroszág teljes körű politikai támogatására.