Vita az OK-jelentésről

Nem alapozta meg stratégiai terv az Országimázs Központ (OK) országkép-építésre és kommunikációs tevékenységére elkülönített előirányzatának felhasználási tervét, a keretszámok kialakítását – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. Leszögezik: az átcsoportosítások szabályszerűek voltak. Az ÁSZ a miniszterelnök kérésére ellenőrzést készített az OK-ról.

Két alapvető szabálytalanságot talált a számvevőszék – közölte lapunkkal Bihari Zsigmond, az ÁSZ igazgatója. Az egyik a közbeszerzési törvényt (Kbt.) érinti. 1999 elején a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) két keretszerződést kötött, és később ezek alapján írtak alá további eseti szerződéseket a konkrét ügyletekre. A két keretmegállapodást közbeszerzési eljárás előzte meg, az eseti szerződéseket azonban már nem. Az ÁSZ álláspontja, hogy a Kbt. szerint ez utóbbiaknál is pályáztatni kellett volna. A MeH azonban úgy értelmezi a jogszabályt, hogy a keretszerződések megfelelő alapot adnak a további szerződésekhez. A másik probléma a pénzügyi és számviteli szabályok be nem tartása volt. A költségvetést nem alapozták meg részletes számításokkal és a benyújtott számlák teljesítésigazolásánál nem követelték meg a számviteli előírások szerinti bizonylatolást. Az ÁSZ jelentése rámutat: az OK kommunikációs tervét – pályázat útján – a Klapp Ügynökség Kft. készítette el. A kft. terve és az OK vezetője által aláírt költségvetés azonban nem egyezik. A tavalyi, augusztus 20-i ünnepségre az OK éves keretének negyedét, 1,131 milliárd forintot költötték el. Az összeg 97 százalékát a Happy End Kft.-vel kötött három szerződés alapján fizették ki. A jelentés szerint a szerződések mellékletében lévő kalkulációk nagyvonalúak voltak, a költségeket sem az ajánlattételnél, sem a teljesítések igazolásánál nem bontották fel. A kormánytagok tevékenységének megörökítésére kiírt pályázatot az Ezüst Hajó Kft. nyerte el; jóllehet az ajánlatok közül a nyertes pályázat számolt a legtöbb költséggel.
– Az elmúlt tíz évben nem készült még olyan ÁSZ-jelentés, amely ne tárt volna fel a közigazgatási egységeknél kisebb-nagyobb hiányosságokat; számunkra megnyugtató, hogy az OK esetében csak néhány kisebb számviteli-technikai hiányosságról van szó – olvasható Tóth István Zoltán OK-vezető közleményében. Jelezte: arra törekednek, hogy a feltárt számviteli hiányosságokat pótolják. Utalt arra, hogy az OK szerződéses partnereinek kiválasztásakor, a tenderek elbírálásakor hazai tapasztalatokra is hagyatkozhatott. Mint mondta, az OK alapul vette azt – a mai értéken 7,5 milliárd forintos – szerződést is, amelyet a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Államadósság Kezelő Központ az előző ciklusban, Medgyessy Péter minisztersége idején, 1996-ban kötött az egyik marketingkommunikációs céggel. A MeH a nemzetközi szakmai standardoknak megfelelő monitoringvizsgálatokkal is dokumentálja az egyes feladatok teljesítését, ugyanakkor ezek nem minden esetben illenek a hazai közigazgatás eszköztárába, ezért adoptálásukra van szükség. – Az OK megalakulása óta politikai támadások kereszttüzében végzi a munkáját, ezeknek azonban vajmi kevés köze van a szakmai munkához – fogalmazott.
*
Újabb feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyészség Keller László szocialista országgyűlési képviselőnek az OK tevékenységével összefüggésben Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett megkeresése ügyében.