A járvány után esett a juhexport

Megsínylette a tavasszal elrendelt szlovén és olasz exportstopot a magyar juhágazat, amely máig nem heverte ki a ragadós száj- és körömfájás miatt bevezetett megszorító intézkedések hatásait. A juhászok nem kaptak segítséget az agrártárcától az országban rekedt több mint hatvanezer bárány elhelyezésére.

Minden évben az Európai Unió által meghatározott mennyiségű élő vágójuhot lehet az EU-ba szállítani. A kvóta idén harmincezer tonna, amelyet a Gazdasági Minisztérium (GM) által kiírt pályázaton lehet elnyerni. A legkisebb pályázható mennyiség háromszáz tonna, így a termelők is majdnem egyenlő eséllyel vesznek részt a kereskedésben. Igaz, a kvóta évről évre kihasználatlan. Az idei év különösen nehezen érintette a hazai juhászokat, mert a húsvéti időszakban az európai száj- és körömfájás járvány miatt bevezették az exportstopot, aminek hatásait nehezen heveri ki az ágazat – nyilatkozta lapunknak Békéssy Gyula, a Juh Terméktanács (JT) ügyvezetője.
Éves szinten folyamatos a juhexport, amelyet három csúcsidőszak tör meg. Az első a húsvéti időszakra, a második augusztus közepére, a Ferraugustóra, az utolsó karácsonyra esik. A kiviteli megoszlás sorrendben 40, 20-25 és 35-40 százalék, ehhez igazodnak a felvásárlási árak is. Az első kiviteli csúcs idején 4500, a másik két alkalommal ötezer lírát adnak a bárányok kilójáért. Az idei húsvéti szállításra négyszázezer bárányt állítottak elő a termelők, amelyből hatvanezer darabot az első negyedévben exportáltak, a maradék 360 ezer állat szállításának azonban gátat szabott a március 3-án bevezetett szlovén, majd a 7-én életbe lépett olasz határzár. Az állatok „készen” voltak, de nem lehetett vinni azokat.
A JT beavatkozott a piaci folyamatokba, és új piacokat keresett. Lehetőségként Görögország kínálkozott, ahova 45 ezer bárányt szállítottak, kétszer anynyit, mint az előző évben. A JT felvette a kapcsolatot a két hazai juhvágóhíddal is, amelyek március közepétől összesen 130 ezer bárányt vágtak le és szállítottak ki. Igaz, a feldolgozott húsért csak az élő állatok árainak 80-85 százalékát fizették az olaszok. Április 3-án a szlovén kormány feloldotta a határzárat, ami után százezer bárányt vittek ki, 63 ezer jerkebárány azonban itthon rekedt. Ezt a mennyiséget kezelni kellett, a JT a termelőket az alkalmas jerkék tenyésztésbe állítására sarkallta, amit sokan meg is tettek. Az agrártárca is segítséget ígért a terméktanácsnak, amiből végül csak egy értesítés született arról, hogy a piaci zavar megoldódott. Pedig a JT csak az anyánként járó 1500 forintos tenyésztésbe állítási támogatást kérte, de nem kapta meg – mondta Békéssy Gyula. Hozzátette: ez oda vezetett, hogy mára nincs elegendő exportalapanyag, és várhatóan a karácsonyi időszakra sem lesz, amikor a legjobb árat adják a bárányokért.
A rendszerváltást követően kétmillióról hamarosan a felére csökkent az anyajuhállomány. A csökkenés csak 1995-ben állt meg, 770 ezer darabnál, a támogatások hatására, és a létszám 1998-ra 980 ezerre emelkedett. A kövekező évben stagnált, tavaly és az idén csökkent az állomány. A létszám 2001. június 30-án 928 ezer darab volt – mondta Békéssy, aki ennek okát a tőkeszegénységben és a gazdálkodási eredmények gyengeségében, valamint a költségek emelkedésében látja, amelyek miatt a gazdák elsőként a létszámcsökkentés eszközét vetik be.
Az állománycsökkenésben szerepet játszik a termelési szerkezet megváltozása is. A állomány hetven százaléka nagyüzemeknél volt a rendszerváltás előtt, ma csak húsz százalékukat birtokolják, a juhok nyolcvan százaléka kisüzemekben található. Rosszak a termelési körülmények, az épületek műszaki állapota, ami óhatatlanul kihat a termelésre. Többek között ezért van, hogy az 1,2 bárány előállítására képes legelterjedtebb hazai juhfajta, a magyar merinó csupán egy bárányt nevel. Ezen okokra vezethető vissza, hogy a termelési eredmények olyanok, amilyenek, és ezért van, hogy a Magyarországnak megállapított uniós kvótát még egyszer sem tudtuk kihasználni. 1994-ben 87, három évvel később 75, 1998 óta pedig 65 százalékos a kihasználtsága – mondta az ügyvezető. Hozzátette: az EU-csatlakozás egyik nyertese lehetne a juhágazat, amely jelentős támogatásokban is részesülne, ezért indokolt lenne az anyaállomány felfejlesztése 1,3-1,5 millió darabra.
A szakember a juhászat mára mellékterméknek minősülő termékéről, a gyapjúról elmondta: annak termelése visszaesett, nem törődik a minőséggel sem a juhász, sem a felvásárló. A gyapjú felvásárlási ára kilónként 130 és 150 forint között mozog, amelyből gyakran a nyírás költségeit sem lehet fedezni. A juhtejtermelés sem jelentős: évi kétmillió litert termelnek. A legelkeserítőbb adatot azonban az egy főre eső juhhús fogyasztásról közölte a szakember, ez ugyanis jelenleg csupán 0,3 kilogramm évente.