A mi fővárosunk

A Magyar Nemzeti Múzeum eredetileg is múzeumnak épült. Nem árt ezt leszögeznünk, mert manapság ahhoz szoktunk hozzá, hogy mindenféle objektumot – lerobbant gyárépületet, közraktárat, szenespincét stb. – neveznek ki múzeumnak, kiállítóteremnek, a múzeumokban meg hangversenyeket, esküvőket, parvenü koktélpartikat rendeznek.

Két évszázaddal ezelőtt még nem gondolkodtak ily rugalmasan az emberek. Ha múzeumot építettek, abban kiállítási tárgyakat helyeztek el, nem árulerakatot s nem is a tanács szociális osztályát. Az ország első közgyűjteményének alapjait gróf Széchényi Ferenc rakta le, aki 1802-ben, 11 884 nyomtatványból, 15 ezer kötet könyvből, 1152 kéziratból, 2655 érméből, térképekből és festményekből álló hungaricumgyűjteményét felajánlotta a nemzetnek. A nagylelkű adományt Ferenc király 1802. november 25-én kegyeskedett ünnepélyesen elfogadni, s ez a dátum lett a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának a napja. Volt már gyűjtemény, de nem volt épület, ahol méltó módon bemutatták volna. Kezdetben a pálosok kolostorában (az egyetemi templom melletti épület, ma a központi szeminárium) tették közszemlére az anyagot, majd 1817-ben szinte pontosan a mai helyére költöztették, de nem a jelenlegi épületbe. Akkoriban Batthyány Antal hercegprímásé volt a telek és a rajta álló villa, azt vásárolták meg, hogy otthont adjon a gyűjteménynek. Az anyag időközben jelentősen gyarapodott, maga Széchényi gróf is tízezer kötet könyvvel és hatezer rézmetszettel gazdagította adományát, így a Batthyány-villa a harmincas években már szűknek bizonyult. Az 1832–36 között ülésező országgyűlés rendezni kívánta a múzeum helyzetét, és félmillió forintot ajánlott meg egy alkalmas épület emelésére. A korabeli honatyák azt is kikötötték, hogy a félmillió forintot nem az adózó néptől, hanem a nemesektől kell beszedni. A nemesek adakoztak is a nemes célra, mert 1837-ben megindult az építkezés. Bár az 1838-as árvíz némi fennakadást okozott, 1846-ban elkészült a Pollack Mihály tervezte impozáns épület.
Írásom elején említettem, hogy a múzeum eredetileg csak múzeum akart lenni, de már őseink is sokféle más célra használták.
A szabadságharc idején a népfölkelők ütöttek ott tanyát, Haynau pedig két kivégzést is a múzeum udvarán hajtatott végre.
A Parlament megépítése előtt a múzeum dísztermében ülésezett a főrendiház.
Az alapítás 199. évfordulójára megújul a múzeum szép klasszicista homlokzata, és a 201. évfordulóra az egész épületet kívül-belül renoválják. A költségek ma sokszorosan meghaladják a félmillió forintot, de szerencsére már nem csak a nemesi rend adományaira számíthatnak a kivitelezők.