Áldozatok az épületek romjai alatt

Két harci gép dobott le legkevesebb három bombát tegnap hajnalban Kabul peremvárosi részeire – közölte egy szemtanú. A gépek feltehetőleg az afgán főváros északi körzeteiben lévő katonai létesítményekre támadtak. A tálib légvédelem tüzet nyitott. Kabult hétfő este is légitámadás érte. Akkor négy robbanás döreje hallatszott a város repülőtere felől.

Tálib források szerint hétfőn csaknem 130 csapást mértek amerikai harci gépek az Afganisztán délkeleti részén fekvő Kandahárra és környékére. Abdul Hanan Himat tájékoztatási miniszter kedden reggel úgy nyilatkozott, hogy repülők és helikopterek támadták Kandahárt, miközben a főváros, Kabul hosszabb időre áramellátás nélkül maradt a központi villamos erőműre mért légicsapások következtében. A tálib miniszter közlése szerint a Kandahár és környéke elleni légitámadásokban legalább 14-en vesztették életüket, köztük öten egy klinikán, amelyet ugyancsak találat ért. Közlése szerint pontos adatokat nem lehet mondani az áldozatokról és sebesültekről, ugyanis sokan vannak a lebombázott épületek romjai alatt. Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes Washongtonban bejelentette: a tálib erők „darázsfészkének” számító Kandahár ellen immár az AC–130-as „repülő erődöt” – az amerikai légierő egyik leghatékonyabb csapásmérő eszközét – is bevetették hétfőn, a légicsapások kilencedik napján. A Pentagon cáfolta, hogy keddre virradóra helikoptereket és kommandós egységeket vetettek volna be a Kandahár elleni légicsapások során, viszont elismerte: AC–130-as légcsavaros gép is részt vett a város elleni légitámadásban.
Beszámolók szerint a tádzsik határtól alig 80 kilométerre fekvő Mazari-Sarif városát két irányból támadják a tálibellenes koalíció egységei. A tádzsik származású Abu Rasid Dosztum tábornok katonái az utóbbi két napban erőltetett menetben közelítették meg Mazari-Sarifot, és egyszerre két oldalról rohamozták meg a tálibok északi „citadelláját”.
Afgán ellenzéki források szerint sikerült megtörni a tálibok harci kedvét, s a város bevétele egy-két nap kérdése. Más dusanbei források korábban azt közölték, hogy az Északi Szövetség egyelőre tartózkodik a nagyobb szabású hadműveletektől. Washingtoni értesülések szerint a Mazari-Sarifot védő egyik egység átállt az ellenzéki erők oldalára. Hasmi Habibi parancsnok másfél ezer fegyveresével fordított hátat a táliboknak a The New York Times által idézett ellenzéki afgán parancsnokok szerint. Az Északi Szövetség védelmi miniszterhelyettese azt állította interjújában, hogy Mazari-Sarif ellen nem Dosztum tábornok, hanem Osztad Ata parancsnok csapatai támadnak.
George W. Bush amerikai elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő washingtoni találkozója nyomán ismét megszilárdult az Egyesült Államok és Olaszország közötti szövetségesi viszony, amire Róma az utóbbi hetekben annyira áhítozott – írták a tegnapi olasz napilapok.
***
REPÜLŐ KEROZINKUTAK. Amennyiben nem állna az Egyesült Államok légierejének rendelkezésére több száz légi utántöltő-repülőgép, úgy az olyan nagy távolságú repüléseket kívánó műveletek végrehajtása, mint az afganisztáni, lehetetlenné válna. Noha szerepüket a nyilvánosság előtt háttérbe szorítják a harci gépek, kijelenthető, hogy a tankerek képességnövelő tevékenységében rejlik az amerikai stratégiai légi hadműveletek kulcsa: a harci gépek nemcsak messzebbre repülhetnek, hanem segítségükkel hosszabb ideig lehet őrjáratozni. A legfontosabb ilyen típus a civil Boeing 707 utasszállító bázisán kialakított KCÓ135 légi utántöltő-repülőgép. Az 50-es évek első felében tervezett gépek a mai napig szolgálatban állnak, és bevetésenként maximálisan 80 tonna kerozint tölthetnek át. A Tartós Szabadság hadművelet során a tankerek az Atlanti- és az Indiai-óceán fölött éppúgy várják a „delikvenseket”, mint a Fekete-tenger, Törökország vagy Pakisztán felett. (Z. G.)
***
A SZÓVIVŐ KÖNYVE. Mementó címmel könyvet írt a szeptember 11-én az Egyesült Államokat ért terrortámadásról és annak következményeiről Horváth Gábor külügyi szóvivő. A könyv interjúkat és tanulmányokat tartalmaz. Horváth Gábor jól ismeri az Egyesült Államokat, hiszen szóvivősége előtt első beosztottként dolgozott a washingtoni nagykövetségen, diplomamunkáját és doktori dolgozatát is Amerikából írta, egyetemen tanított amerikai külpolitikát, és számos tanulmányt készített e tárgykörben.