Bánkról ismét sikertelenül szavaztak

Továbbra sincs kisgazda alelnöke az Országgyűlésnek, miután a parlament tegnap sem volt határozatképes, amikor Bánk Attila delegálásáról szavaztak. Az MSZP és az SZDSZ elutasította a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás visszaszorításáról szóló javaslat kivételes tárgyalását.

Összesen 181 érvényes voksot adtak le a képviselők az alelnök személyéről szóló szavazáskor a szükséges 194-hez képest. A jelenlévő 110 MSZP-s képviselő felvette, majd visszaadta a szavazólapját, az SZDSZ nem vett részt a voksoláson, míg tizenöt honatya nem adta le a szavazócéduláját. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) az eredmény kihirdetése után úgy nyilatkozott: az MSZP ezzel a tettével nemcsak a kormánypártokat, hanem az egész parlamentet lehetetlenítette el. Szerinte ez is bizonyítja, hogy az MSZP lepaktált Torgyán Józseffel.
Szájer József (Fidesz) leszögezte: azok után, hogy az MSZP és az SZDSZ csak részben vett részt a szavazáson, a Fidesz úgy tekinti, hogy a két párt felmondta az 1998-ban megkötött, a parlamenti tisztségek elosztásáról szóló hatpárti megállapodást. Szerinte az MSZP és az SZDSZ akadályozza a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelmet, mert elutasította az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalását. Nagy Sándor (MSZP) kijelentette: ha az Országgyűlés hetente ülésezne, nem alakult volna ki ez a helyzet.
Ki és mennyi illegálisan kitermelt ásványi anyagból építette az MSZP–SZDSZ-kormány idején az M3-as autópályát? – tette fel a kérdést Balsay István. A fideszes politikus a korábbi vizsgálatokat felidézve elmondta, hogy az M3-as autópálya 1998-ban átadott Gyöngyös–Füzesabony szakaszának építéséhez 1,7 millió köbméter, illegálisan kitermelt ásványi anyagot használtak fel. A képviselő részletezte azt is, hogy az egyes anyagokból hány köbméternyit építettek be az autópályába. Mint mondta: a vizsgálatok alapján elmondható az is, hogy az engedély nélkül kitermelt ásványi kincsek értéke akkori áron számítva meghaladja a 600 millió forintot. Balsay István szólt arról is, hogy ilyen értékű anyagot fiktív számlák nélkül nem lehet értékesíteni, vagyis a nem engedélyezett kitermelés mellett a különböző adóbűncselekmények gyanúja is felvetődhet. – A Strabag–Hungária Kft. és az általa megbízott alvállalkozók végezték az illegális kitermelést a Magyar Bányászati Hivatal vizsgálata szerint – közölte az interpellációra adott válaszában Glattfelder Béla, a gazdasági tárca államtitkára. Hozzátette, hogy a hivatal határozata értelmében a cég 5,6 millió forintos büntetést fizetett, és szólt arról is, hogy az ügyben pótnyomozás folyik.
– Szakmailag rossz döntést hozott az ügyészség, amikor Lakatos András (akit alvilági körökben Kisbandiként emlegetnek – A szerk.) szabadlábra helyezéséről döntött – jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyész két szocialista képviselő interpellációjára válaszolva. Mint mondta, az eljárás törvényes, de rossz döntés volt, ezért belső vizsgálatot rendelt el.
Az adósságcsökkentés nehézségeiről érdeklődött azonnali kérdésében a miniszterelnöktől Keller László (MSZP). Azt firtatta, befolyásolja-e Magyarország nettó adósságát az, hogy az esedékes hiteleket, illetve kamatokat a devizatartalékból vagy új hitel felvételével fizeti vissza az állam. Azt is megkérdezte, hogyan növekedhetett az ország bruttó adóssága. Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: ketté kell választani az állam, illetve az ország adósságát, mivel a két dolgot egészen másképpen kell megítélni. Az ugyanis örömteli, ha a magyarországi vállalkozók az eddiginél több külföldi hitelt tudnak felvenni. – Az államadósság esetében viszont a csökkentés a cél – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: a költségvetés adóssága az elmúlt időszakban a nemzeti össztermékhez viszonyítva csökkent. Megjegyezte: előnyösebb, ha az ország nem újabb hitelekből fizeti vissza a korábbi adósságot, mert ezzel csökkennek a költségvetés terhei.
A MIÉP-es Lentner Csaba napirend előtti felszólalásában elmondta: a TETRA kormányzati-informatikai rendszer magyarországi bevezetője az a Motorola nevű cég, amelynek egyik fő tulajdonosa a Bin Laden Business Club. Utalt rá: ugyanez a tulajdonosi-ügyvezetői kör található annál a két vállalatnál, amelyik 1997-ben fegyvert és lőszert szállított Jemenbe. Simicskó István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: még nem dőlt el, melyik céggel kötnek szerződést a TETRA-rendszer kiépítéséről, így a Motorola üzleti kapcsolatai nemzetbiztonsági szempontból nem kifogásolhatók. Hozzátette: a nemzeti információk védelme érdekében a titokminiszter külön meghatározta az informatikai rendszerrel összefüggő biztonsági és védelmi intézkedéseket.
Az ülésen több ellenzéki képviselő is éles támadást intézett az egészségügyi miniszter ellen, de Mikola István interpellációra adott válaszát elfogadta a képviselők többsége. (Vezércikk a 7. oldalon.)
Az Országgyűlés tegnap megszavazta az egészségbiztosítási ellátásról szóló javaslatot, amely rendelkezik a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételéről. A parlament arról is döntést hozott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság alelnöki tisztét Kovács Zoltán fideszes képviselő helyett frakciótársa, Kövér László tölti be a jövőben.
*
Ha a Dunaferr-bizottság fideszes elnökének igaza van, és nem valósak a Dunaferr eredményei, a vállalat társasági törvény szerinti működésének legfontosabb testülete, illetve az ÁPV Rt. több éven keresztül hamis mérleget fogadott el – mondta tegnap Suchman Tamás szocialista képviselő. – A tények, adatok hamisítása büntetendő, ezért bűnvádi feljelentést fogok tenni a Dunaferr mérlegbeszámolóit elfogadó testületek, illetve azok vezetői ellen, így Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. volt elnöke, Chikán Attila és Matolcsy György volt felügyelőbizottsági elnökök, valamint Stumpf István kancelláriaminiszter ellen – közölte a politikus. Úgy vélte, a jelenlegi kormányzat által megrendelt nemzetközi könyvvizsgálói jelentés sem teszi kétségessé a mérlegbeszámoló valódiságát.
– Én nem beszéltem a tények, a mérlegadatok meghamisításáról, nem tudom, honnan vette ezt Suchman Tamás – reagált a szocialista politikus bejelentésére Márton Attila (Fidesz), a Dunaferr-albizottság elnöke. Mint mondta, ő pusztán Horváth Istvánnak, a Dunaferr Rt. volt vezérigazgatójának a bizottsági meghallgatásán elmondott véleményét idézte, és ez alapján fogalmazott úgy, hogy a cég rosszabb helyzetben van, mint azt korábban gondolni lehetett. Ha esetleg mégis megtörtént az a mérleghamisítás, amelyről Suchman Tamás beszél, akkor a feljelentést nem a beszámolót elfogadó, hanem az azt összeállító testületek ellen kell megtenni – szögezte le Márton Attila. Utalt rá, a mérlegbeszámolót a menedzsment állította össze, és ennek tagjai egyben az Acél 21 Kft. tagjai is.
*
Világosi Gábor (SZDSZ) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett Rigler Zoltán fideszes képviselővel szemben, mert szerinte a politikus a képviselői megbízásával összefüggésben tudomására jutott bizalmas információt használt fel az általa megvásárolt építőipari vállalat megszerzésénél. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke nyilatkozatot kér Riglertől: vitatja vagy elismeri az ellene kezdeményezett eljárásban megjelölt összeférhetetlenségi okot.
***
SZÁJER KÉSZ EGYEZTETNI. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője kész arra, hogy tárgyalásokat folytasson Nagy Sándorral, az MSZP frakcióvezetőjével, bár – mint azt Szájer József tegnap közölte – a szocialistáktól egyelőre még nem érkezett meg az erről szóló írásbeli meghívás. Szájer reményét fejezte ki, hogy a majdani egyeztetésen a népszavazási kezdeményezésen túlmenően tárgyalhatnak majd egyebek mellett a médiatörvény módosításáról, valamint a kisebb parlament létrehozásáról is. A frakcióvezető szerint célszerű volna foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy a légtér átengedéséről ne a parlament, hanem a kormány döntsön, biztosítva ezzel a kabinet gyors működését.
***
Tegnap már második alkalommal került a parlament elé a villamos energiáról szóló törvénytervezet, a korábbi javaslatot ugyanis a kormány mintegy másfél napos vita után visszavonta.
Matolcsy György gazdasági miniszter tegnapi parlamenti expozéjában kijelentette: a piacnyitás, a verseny megteremtése és erősítése, valamint a költségek csökkentése a törvénytervezet legfőbb célja. A javaslatot ismertetve kiemelte, hogy 2003. január 1-jétől a nagyfogyasztók 33-35 százaléka akár kül-, akár belföldről is vásárolhat villamos energiát. Fontosnak nevezte, hogy a törvénytervezet átlátható piaci működést eredményez majd, és nagy hangsúlyt fektet környezetvédelmi kérdésekre, ezen belül a megújuló energiaforrások alkalmazásának erősítésére is.
A szabályozás a kisfogyasztókat, ezen belül a háztartásokat nem érinti, ezen a területen továbbra is megmarad a villamos energia hatósági ára. Mindez azt jelenti, hogy árcsökkenésre ugyan nem lehet számítani, de az áremelkedés mérséklődésére igen. Új elem, hogy a javaslat szerint létrejönne a független rendszerirányító szervezet, amely folyamatosan összehangolja majd az áramtermelő és -elosztó kapacitásokat a fogyasztói igényekkel. Matolcsy György rámutatott arra is, hogy az előterjesztés teljes mértékben megfelel a magyar gazdaság érdekeinek, és összhangban van az Európai Unió szabályozásával is.
A kormánypártok támogatásukról biztosították a javaslatot, az ellenzéki képviselők azonban bírálatot fogalmaztak meg vele szemben. A szocialisták szerint az előterjesztés csupán egy kerettörvény, és egyebek mellett hiányzik belőle az árképzés elvének meghatározása.