– Úgy érzékelem, hogy napjainkban a közösség elleni izgatás és az úgynevezett gyűlöletbeszéd jelensége egyre inkább elharapódzik a társadalomban, ez ellen a büntetőjogi szankciókkal szükséges fellépni – jelentette ki Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Elmondta: hivataluk végzős tanárképző főiskolai hallgatók körében végzett felméréséből kiderül, hogy a diákok csupán 5-8 százaléka nem rasszista, 20-30 százalékuk pedig kifejezetten idegengyűlölő. A további eredmények még nem nyilvánosak.
Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő közölte: nem híve a szabadság korlátozásának, ám a tények őt is a törvény módosítására ösztönzik, hiszen egyre inkább nő az intolerancia és a „gyűlöletveszély”. Hargitai János, a bizottság fideszes képviselője közölte: szerinte az ellenzéki képviselők aktuálpolitikai töltetet próbálnak adni felszólalásaiknak, hiszen az „uszítók” eddig is jelen voltak a társadalomban, csak eddig nem kaptak nyilvánosságot. Javaslatára a bizottság kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a jelenség súlyosságára való tekintettel még ebben a parlamenti ciklusban rendezze a kérdést. Az ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője jelezte, hogy a probléma rendezésével már az ügyészség is foglalkozik. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) illetékesének erre vonatkozó beszédét a testület szocialista és szabad demokrata tagjai úgy ítélték meg, hogy a tárca nem támogatja a kisebbségi ombudsman kezdeményezését, a kormányoldal pedig úgy, hogy az IM nem tér ki előle.
Nacsa Lőrinc: idén még többen juthatnak el a külhoni magyarlakta területekre a Határtalanul programmal
