EU-csúcs Gentben a terrorról

Gentben az Európai Unió vezetői a terrorizmus elleni harc szerteágazó hatásairól folytattak eszmecserét.

Bár a találkozó előestéjén még riasztóak voltak a széthúzás jelei, miután Franciaország, Németország és Nagy-Britannia első számú politikusai – Jacques Chirac francia köztársasági elnök kezdeményezésére – külön hármas találkozót hívtak össze, a tizenötök pénteki csúcstalálkozójára valamelyest „elsimulni látszottak a ráncok”. Igaz, még pénteken is voltak bíráló észrevételek. Az Európai Néppártba (PPE) tömörült konzervatív és kereszténydemokrata pártok elítélték a különtalálkozót, egyúttal sürgették az afgán nép segélyezését és a kapcsolatok erősítését a muzulmán országokkal.
A Szent Péter-apátságban tartott EU-csúcson a tagországok vezetői – jelentette az MTI – pártállástól függetlenül, ismét egyöntetűen kiálltak az Egyesült Államok mellett a terrorizmus elleni harcban, és 63 pontos akciótervben rögzítették szerepvállalásuk konkrét lépéseit. Újólag foglalkoztak például a nehézkes kiadatási eljárások felváltására hivatott közös európai letartóztatási parancs bevezetésével.
A genti tanácskozáson áttekintették az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jén esedékes bevezetésének előkészületeit és a közösség gazdasági helyzetének szeptember 11. utáni alakulását. A közösség vezetői elismerték: a terrorcselekményeket követően csökkent a fogyasztói és üzleti bizalom, és ez késleltetheti a gazdasági élénkülést.
Szombaton Brüsszelben a tizenhárom tagjelölt ország külügyminiszterével, így Martonyi Jánossal, a magyar diplomácia vezetőjével találkoznak az EU állam- és kormányfői. Érdekesség még, hogy a most először – és ezentúl évente egyszer – megrendezésre kerülő Európai Konferencia munkaebédjére meghívták Oroszország, Ukrajna és Moldova képviselőit is.