Balog Zoltán a Bihari református egyházmegye gyülekezeti termében bejelentette: Stumpf István kancelláriaminiszter megállapodott a történelmi egyházak képviselőivel, hogy az állam a vidéki, kistelepülésen élő lelkipásztorok számára fizetés-kiegészítést biztosít. Erre a célra mintegy egymilliárd forintot fordít a kormány, amelyet a történelmi felekezetek között oszt szét úgy, hogy a lelkipásztoroknak már az egyházak továbbítják a havonta rájuk eső, mintegy 20-30 ezer forintnyi összeget. A Mazsihisz is részesül a támogatásból, ők ezt a vidéki temetőik gondozására fordíthatják. Balog Zoltán elmondta: a városi lelkipásztorok nem részesülnek ebből a támogatási lehetőségből, az ő fizetéskiegészítésüket saját egyházuk önerőből biztosíthatja. Lapunk kérdésére mindezt azzal indokolta, hogy az aprófalvakban élő papok és lelkészek a városi társaikhoz képest hátrányos helyzetben vannak, a kormány most ezen a helyzeten kívánt segíteni. A lakossági gyűlésen Bölcskei Gusztáv református püspök elmondta, hogy az általa vezetett zsinat elnökségi testülete várhatóan a választások előtt egy hónappal bocsátja ki a választási körlevelét.
Ebben a választásokon való részvételre kívánják buzdítani a híveket. A Magyar Nemzet kérdésére elmondta: pártpreferenciával nem kívánnak foglalkozni, a körlevél azonban valószínűleg kitér arra, hogy a hívek a döntésük előtt hasonlítsák össze az előző és a jelenlegi kormány munkáját. A református püspök arra is kitért, hogy a Széchenyi-terv által biztosított támogatási keretből a tiszántúli református közösségek másfél milliárd forintot kaptak, amelyből 11 idősek otthonát tudnak létrehozni vagy felújítani.
Zsinat elé kerül a Hegedűs-ügy
A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége a november végén ülésező zsinat elé terjeszti annak a cikknek az ügyét, amely ifjabb Hegedűs Loránt lelkész, MIÉP-alelnök nevével jelent meg egy kerületi lapban. Kálmán Attila világi elnök elmondta, hogy a zsinat elé terjesztik az elnökség elítélő nyilatkozatát is, s annak esetleges megerősítéséről a résztvevők várhatóan titkos szavazással döntenek. Mint ismeretes, a református zsinat elnöksége igeellenesnek, a református hitvallással összeegyeztethetetlennek, az egyházhoz pedig méltatlannak nevezte az írást. A világi elnök jelezte azt is: amennyiben az ügyészség vádat emel a lelkész-képviselő ellen, az egyház vezetésének kötelessége, hogy egyházi bíróság elé idézze ifjabb Hegedűs Lorántot. Ez a testület pedig akár a palástjától is megfoszthatja a lelkészt. A zsinat ugyancsak novemberben tárgyal a Tiszántúli Református Egyházkerület előterjesztéséről, amely – az egyház alkotmányát módosítva – kimondja: az országgyűlési képviselővé választott lelkészeknek mandátumuk idejére szüneteltetniük kell lelkészi szolgálatukat. Az sem kizárt, hogy a zsinat ülésén újból szóba kerül az átvilágítás ügye, miután a Dunamelléki Református Egyházkerület mind ez idáig nem mondott le arról, hogy a jövőre esedékes, a püspökökre is kiterjedő tisztújítás során az ellenőrzés kezdeményezését – bizonyos tisztségek esetén – a jelölés feltételeként határozza meg.
Látogatás az egyházfőknél. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere a jövő héttől kezdődően felkeresi a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet vezetőit. A miniszter szerdán a református egyháznál kezdi a látogatássorozatát. A tervek szerint november 9-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, 19-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 22-én pedig az evangélikus egyház vezetőivel folytat megbeszélést.
Rákosrendező
Továbbra sincs a fővárosnak terve arról, mit kezdene Rákosrendezővel
