Jogi úton tennének a gyűlölet ellen

Önálló jogalkotási kezdeményezéssel szerette volna feloldani a kisebbségi ombudsman azt a bizonytalanságot, amelyet a közzösség elleni izgatás büntető tényállás értelmezésével a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy eseti döntése idézett elő az igazságszolgáltatásban. A javaslat, amely a jelenleginél sokkal szigorúbban szankcionálná az ilyen magatartást, az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságában nem kapta meg a szükséges támogatást ahhoz, hogy a parlament elé kerüljön.

Az LB 1997-es ítéletére hivatkozva a rendőrség vagy az ügyészség rendszerint megtagadja a nyomozást azokban az ügyekben, amelyeket a büntető törvénykönyv 269. paragrafusára hivatkozva, közösség elleni izgatás gyanúja miatt indítanak.
Belánszki Gyula, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hivatalának főosztályvezetője szerint a nyomozó hatóság számos esetben helytelenül hivatkozik az LB eseti döntésére.
A kisebbségi ombudsman törvénymódosító javaslata ráirányította a figyelmet a jogértelmezési nehézségekre. Jelenleg a Legfőbb Ügyészségen és az igazságügyi tárcánál is a jogszabály módosításán dolgoznak. Mint ismeretes, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban a magyar gyakorlatnál jóval szigorúbban szank-cionálják a közösség elleni izgatás különféle megnyilvánulásait.